A Magyar K�zt�rsas�g z�szlaja piros, feh�r �s z�ld sz�n� trikolor, mely h�rom,v�zszintesen fut� egyenl� sz�less�g� s�vb�l �ll.

Magyarorsz�g ezer�ves t�rt�net�ben el�sz�r 1848-1849-ben a Habsburg-h�z elnyom�s�val szemben kit�rt magyar forradalom �s szabads�gharc mondta ki a piros-feh�r-z�ld z�szl� t�rv�nyes haszn�lat�t. Az addigi z�szl�k a szok�sjog alapj�n form�l�dtak.

Egyes forr�sok szerint a IX. sz�zadban a Kelet felol �rkezo magyarok z�szl�i t�bbnyire turulmadarat �br�zoltak. K�sobbi �br�zol�sok az egym�st k�veto magyar kir�lyokat kettoskeresztes �s v�r�s-feh�r cs�koz�s� z�szl�kkal mutatt�k. Az orsz�galap�t� Istv�n kir�ly /uralkodott: 1001-1038/ ut�n ez a gyakorlat �vsz�zadokon kereszt�l fennmaradt.

Magyarorsz�g nemzeti sz�nei /piros-feh�r-z�ld/ II. M�ty�s kir�ly idej�n, 16l8-ban szerepeltek elosz�r egy�tt egy pecs�tzsin�ron. A z�ld sz�n alighanem a c�merbol ker�lt a piros �s a feh�r mell�.

A trikolort a francia forradalom hozta divatba �s tette meg a nemzeti lobog�k alapt�pus�nak. A magyar reformkor nemzed�ke /1830-1840-es �vek/ politikai gyul�sein m�r tudatosan haszn�lta a piros-feh�r-z�ld sz�neket.

Az 1848-1849-es forradalom �s szabads�gharc elso sikereinek eredm�nyek�nt "a nemzeti sz�n �s az orsz�g c�mere osi jogaiba vissza�ll�ttatik!" A v�r�s az erot, a feh�r a hus�get, a z�ld a rem�nyt szimboliz�lta. A kir�lys�g idej�n a kir�lyi korona a magyar nemzeti z�szl� r�sz�t k�pezte.

1945 ut�n a korona n�lk�li, �gynevezett Kossuth-c�mer /Kossuth Lajos /1802-1894/ a XIX. sz�zad egyik legkiemelkedobb magyar politikusa, az 1848-1849-es forradalom �s szabads�gharc vez�ralakja. Emigr�ci�ban hunyt el./ ker�lt a z�szl�ra. Az 1949. �vi Alkotm�ny e c�mert - a hagyom�nyokat �s a t�rt�nelmi jogfolytonoss�got figyelmen k�v�l hagyva - az �gynevezett n�pk�zt�rsas�gi c�merrel v�ltotta fel.