A legt�bb modern �llam c�mer�nek elemeit a t�rt�nelmi m�lt �s a gyakorlat szentes�tette. Egy orsz�g c�mer�nek elfogadotts�ga nemcsak t�rv�nyeken, rendeleteken m�lik, hanem azon is, hogy az �llampolg�rok ismerik-e a c�mer szimb�lumait, s azonosulni tudnak-e vele. A c�mer teh�t nemcsak m�s �llamokt�l k�l�nb�ztet meg egy-egy orsz�got, hanem egyedi, nemzeti, a t�rt�nelmi hagyom�nyokban gy�kerezo �sszetett orsz�gk�pet is mutat.

Az 1990-ben jogaiba visszahelyezett magyar t�rt�nelmi c�mer legr�gebbi alkot�-eleme a kettos kereszt, ami k�r�lbel�l nyolcsz�z �vvel ezelott lett r�sze e nemzeti szimb�lumnak: a XII. sz�zad v�ge fel� a p�nzeken jelent meg elosz�r, majd a c�mer r�sz�v� v�lt. A kettos kereszt c�merpajzsa v�r�s.

A h�rmashalom j� sz�z �vvel k�sobb jelent meg, feltehetoen a n�polyi rokoni kapcsolatokkal rendelkezo akkori magyar uralkod�h�z �tj�n. Eredetileg a kereszt h�rom l�bon �llott, ezekbol lettek a halmok.

A s�vok a felt�telez�sek szerint a XII. sz�zad v�g�n, a XIII. sz�zad elej�n spanyol hat�sra ker�ltek a c�merbe, az uralkod�h�z egyik ottani kapcsolata �tj�n.

A magyar c�meren l�that� az orsz�g koron�ja is, mely t�bb mint hatsz�z �ve foglalja el ezt a helyet.

A magyar c�mer sok v�ltoz�son ment kereszt�l. Nincs olyan c�merr�szlet, amely ne utalna a h�tter�ben lej�tsz�dott jelentos k�zdelmekre. A h�bor�k �s b�kek�t�sek, a belso harcok, forradalmak, tr�nv�ltoz�sok, uralkod� dinaszti�k �s rendszerek buk�sai, a t�rt�nelmi megr�zk�dtat�sok mind-mind v�ltoz�sokat eredm�nyeztek a mindenkori c�merben.

A magyar parlament 1990 nyar�n �gy d�nt�tt, hogy az orsz�g �j c�mere a t�rt�nelmi c�mer legyen. Ez az �gynevezett koron�s kisc�mer hegyestalp� has�tott pajzs, amelynek elso mezeje v�r�ssel �s ez�sttel h�tszer v�gott. A m�sodik v�r�s mezoben a z�ld h�rmas halom aranykoron�s, k�z�pso, kiemelkedo r�sz�n ez�st talpas kettos kereszt �ll. A pajzs felso sz�l�n a magyar korona nyugszik.