Metternich Buk�sa

Kossuth – mik�nt Sz�chenyi feljegyezte – “tat�r h�vvel �tt�rt mindenen”. Mivel az ellenz�ket maga k�r� t�m�r�tette, meggy�zte a korm�nyp�rt k�znemesi h�veit is hogy nem �llhatnak ellen a nemzet k�vetel�seinek. M�rcius 3-�n Kossuth t�m�tt teremben odaki�ltotta B�csnek: mit akar a magyar nemzet. Vesszen az �nk�nyuralom! F�ggetlen, alkotm�nyos korm�nyt Magyarorsz�gnak, de mag�nak az osztr�k nemzetnek, “az �r�k�s tartom�nyok” n�peinek is! Az orsz�ggy�l�s als� t�bl�ja egy emberk�nt d�r�gte r�: “�gy legyen”. De a fels�t�bla nem �lt �ssze vezet�i �l�k�n Istv�n f�herceg n�dorral B�csbe utaznak M�rcius. 3-�n. Ott nyolc napig tan�cskoztak, azt�n Apponyi gr�f magyar kancell�r, a kem�ny k�z politik�j�t k�vetelte. Fel kell oszlatni a pozsonyi orsz�ggy�l�st! Kossuthot, Batthy�nyt �s az ellenz�k t�bbi vezet�j�t el fogatni �s Osztr�k katonai diktat�ra al� kell vetni Magyarorsz�got! Metternich nem �r r� hogy a magyar �gyekkel foglalkozzon. M�rcius 12-�n v�gre id�t szak�t r�. Ekkor m�r a nyeregben �rzi mag�t, �s elutas�tja Kossuth� k�vetel�seit.

Pet�fi M�rcius 7-�n �rt vissza pestre. Sietett hogy nehogy lemaradjon a forradalomr�l. M�rcius 9-�n Pet�fi bar�ti k�re �sszegy�lt a Pilvax k�v�h�zban �s eld�nt�tt�k, hogy m�rcius 19-e lesz a magyar forradalom napja. A Pilvax ifjai 19-�re meghirdett�k a magyar bankettet R�kos mezej�re a J�zsef napi v�s�rra. M�rcius 9-�n megfogalmazt�k a 12 pontot. Pet�fi k�t verset is �rt a bankettre a “Dics�s�ges nagyurak…” a m�sik a “Nemzeti dal” volt. Az egyetemeken �vek k�r�ztek –aki elj�n a bankettre, az �rja al�. Sz�z�val gy�ltek az al��r�sok. A Bud�n �l� nagym�lt�s�g� Helytart�tan�cs, Lenderer In�c cs�sz�ri alt�bornagy a pest-budai katonas�g parancsnok�nak a k�mei ott f�leltek a Pilvaxban, az utc�n, az egyetemeken. A reakci�s tan�rok maguk kobozt�k el az al��r�sokat. M�rcius 9-�n az Ellenz�ki k�r vezet�i m�g helyeselt�k a gy�l�st de, 14-�n m�r visszakoztak az el�k�sz�letek l�tt�n. Klauz�l G�bor a R�kosi gy�l�s ellen sz�nokoltak. Vasv�ri P�l, pedig a forradalom miel�bbi kirobban�s��rt emelt sz�t. Sokan Klauz�l mellett �lltak �s �gy gondolt�k, hogy majd Batthy�ny �s Kossuth kiharcolja, amit lehet �s pest, meg az ifj�s�g el�gedjen, meg azzal hogy t�volr�l t�mogatja �ket szavakkal, �r�sos k�vetel�sekkel. Ne csin�ljon a R�kosra gy�l� n�p forradalmat! Vasv�ri 20-30 t�rs�val a Pilvaxba ment. Itt �jra felcsapott a vita. Vid�cs egy jog�sz szem�re vetette t�rsainak, hogy egy, sz�ra otthagyn�k ezt a szent �gyet, amit v�llaltak. Ezut�n berontott az ajt�n egy ember, aki egy h�rt hozott nekik “B�csben kit�rt a forradalom”. Siettek az ifjak, h�vt�k a Pilvaxba bar�taikat. J�kai ment Pet�fihez, aki nem ment el az ellenz�ki k�rbe, mert nem v�rt att�l a gy�l�st�l igazi d�nt�st nem hitte, hogy Klauz�l�k k�r�ben gy�zni lehet. �jszaka Pet�fi kidolgozta a forradalom terv�t. Mert m�r m�snap meg kell kezdeni a forradalmat, mert most a b�csi forradalom h�re megzavarja a budai helytart�tan�csot �s lefoglalja a cs�sz�rh� tisztikar kez�t. A forradalom legels� l�p�se a sajt� szabadd� t�tele.

Kor�n reggel Pet�fi �s a Pilvax ifj� vez�rkara siettek a Pilvaxba. J�kai felolvasta a ki�ltv�nyt, Pet�fi meg elszavalta a nemzeti dalt. Innen indultak szakad� es�ben az egyetemek fel�. Az orvosi egyetem udvar�ban J�kai ism�t felolvasta a ki�ltv�nyt Pet�fi, pedig a Nemzeti dalt szavalta megint. Innen indult a t�bb sz�z egyetemista �l�n Pet�fi, Vasv�ri, Irinyi, J�kai-a nyomd�hoz. 11 �rakor �rt oda a t�meg. 12-re a sajt� szabad volt. D�lut�n 3-ra gy�l�st hirdettek addig az emberek, sz�tvitt�k a h�rt, hogy a sajt� szabad. A szakad� es� ellen�re t�zezer ember jelent meg a t�ren. Ott �lt a M�zeum l�pcs��n Pet�fi, Vasv�ri, Irinyi �s Ny�ry. Ezut�n a v�rosi tan�cshoz mentek, ahol az ifjak bet�dultak a tan�csterembe. �s ott a polg�rmester al��rta a 12 pontot �s csatlakozott minden k�vetel�s�kh�z. M�g a v�rosh�z�t is rendelkez�s�kre bocs�tott�k. Pet�fi n�zett ki az ablakon �s nem l�tott egy ijedt arcot, se amikor j�ttek a katon�k. Minden ember fegyver�rt ki�ltott �s egy emberk�nt ord�tott “Bud�ra, Bud�ra… a Helytart�tan�cshoz! Bud�ra.”. Ez volt a forradalom k�vetkez� l�p�se, ezt kellett tenni. A h�don m�r h�szezer ember vonult: munk�sok nemesek polg�rok magyar n�met mindenf�le gy�rdolgoz�k c�hleg�nyek �l�k�n Pet�fi, Vasv�ri, Irinyi, J�kai, Ny�ri, P�l, Klauz�l, Rottenbiller alpolg�rmester T�th G�sp�r szab�mester, Egressy G�bor, Szatm�ryn� a csattog� z�szl�val �s m�g Alm�ssy M�ric. Este Pet�fi, Ny�ry �s Klauz�l �ssze�lt �s megbesz�lte hogy mik a k�vetkez� l�p�sek. Az els� a n�p felfegyverz�se volt �s hogy az orsz�g megtudja a pesti forradalom diadalm�t a nyomtatv�nyokon kereszt�l. Pet�fi m�g egy verset �rt

“a szabads�gharchoz”.

Mialatt Pesten gy�z�tt a forradalom addig Kossuth B�csbe jutott. A hint�t, amin Kossuthot vitt�k t�bbsz�r is meg�ll�tott�k, hogy sz�nokoljon nekik. A magyar k�ld�tts�ghez csatlakozik hozz�juk Esterh�zy P�l herceg is. A magyarok mellett a herceget is �ltetik. Burgban tan�cskoznak, arr�l hogy a legkisebb kock�zattal kij�tszani a magyarokat. M�rcius 16-�n az udvar fogadja a k�ld�tts�get. Sok�ig vitatkoznak, �s akkor befut k�t h�r a magyar forradalom, �s hogy Biharb�l �tban van t�bb t�zezer kasz�s n�pfelkel� Pozsony �s B�cs fel�, �l�k�n Be�thy bihari alisp�n, Kossuth h�ve. A pesti h�r igaz volt a bihari nem. De az udvari urak meg�rtett�k. Ha most nem fogadj�k el a magyarok k�vetel�seit Kossuth nagy hatalomra tesz szert . Egyezkedni kell! M�rcius16-r�l 17-re az udvari tan�cs a magyar k�vetel�sek minden pontj�t elfogadta. Batthy�ny Lajost meghatalmazt�k, hogy alak�tson magyar korm�nyt. M�rcius 17-�n Batthy�ny �s Kossuth kihirdett�k a magyar szabads�g sz�let�s�t .

Feldolgozott irodalom:

�rta: Gombos P�ter (88-as)

Oroszl�ny, 2006.III.12.