Ez a nemzet az eg�sz vil�g el�tt bebizony�totta, hogy a szabads�got egy n�p, ha kell, s�lyos �ldozatok �r�n is, de kiv�vhatja.
  1848-49. s�lyos csap�s volt az osztr�k Habsburg uralkod�i h�zra, de nem csak a b�csi Habsburgoknak, Eur�pa t�bbi uralkod�i h�z�nak is f�lelmetes volt. Annak �rdek�ben, hogy ne gy�zz�n a magyar forradalom �s szabads�gharc, mindent meg is tettek. Elbukott 1849-ben dics� harcunk a ruszki koz�kok t�mad�sai miatt, "de szellem�t a t�z nem �get� meg".
  1849. okt�ber 6-�n sz�nd�kosan a b�csi forradalom �s Latour hal�l�nak els� �vfordul�j�n Aradon kiv�geztek 13 honv�dtisztet.
  Magyarorsz�g �s Erd�ly teljhatalommal felruh�zott ura, Haynau t�borszernagy 14 tag� hadit�rv�nysz�ke tanuk meghallgat�sa, v�d�k r�szv�tele n�lk�l, k�t t�rgyal�s ut�n olyan honv�dtiszteket �t�lt hal�lra, akik a szabads�gharc kit�r�se el�tt a cs�sz�ri �s kir�lyi seregben t�nyleges tisztk�nt szolg�ltak �s a szabads�gharc alatt t�bornoki rangot �rtek el, vagy �n�ll� seregtestet vezettek.
  E katon�k sokban k�l�nb�ztek: n�h�nyan forradalm�rnak vallott�k magukat, m�sok csak esk�j�kh�z k�v�ntak h�ek maradni. A magyarokon k�v�l volt k�z�tt�k n�met, osztr�k, lengyel, horv�t, szerb; kisnemes, polg�r �s f�nemes; d�sgazdag �s vagyontalan; voltak k�z�tt�k bar�tok �s ellenfelek, de egyben azonosak voltak: h�siesen harcoltak a magyar szabads�g�rt, nemzeti f�ggetlens�g�nk�rt, s �let�ket �ldozt�k.
Okt�ber 6-�n nem csak Aradon voltak kiv�gz�sek. Ezen a napon Pesten kiv�gezt�k gr�f Batthy�ny Lajos els� magyar minisztereln�k�t.

Aulich Lajos (1792-1849) Cs�sz�ri tiszt volt, a S�ndor gyalogezred alezredese, 1848-ban honv�dezredes, 1849-t�l t�bornok. G�rgey h�ve volt, 1849. J�lius 14-t�l augusztus 11-ig � volt az orsz�g utols� had�gyminisztere.

Damjanich J�nos (1804-1849) Szerb hat�r�rcsal�db�l sz�rmazott, a magyar nemzeti t�rekv�sek �s a radik�lis polg�ri reformok h�ve volt. 1848 nyar�n csatlakozott a magyar honv�ds�ghez. A d�lvid�ki sikeres harcok elismer�sek�nt t�bornokk� nevezt�k ki. Csapataival nagy sikereket �rt el a tavaszi hadj�rat sor�n, gy�zelmeihez nagyban hozz�j�rult katonai tud�sa �s szem�lyes b�tors�ga is. Vil�gos ut�n � is letette a fegyvert a c�ri csapatok el�tt.

Dessewffy Arisztid (1802-1849) K�z�pbirtokos nemes, 1839-ig a cs�sz�ri hadseregben szolg�lt. 1848-ban bel�pett a S�ros v�rmegyei nemzet�rs�gbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben t�bornoki kinevez�st kapott. A temesv�ri csata ut�n hadoszt�ly�t t�r�k f�ldre akarta �tvezetni, de Kar�nsebesn�l Liechtenstein osztr�k alt�bornagy r�besz�l�s�re letette a fegyvert. A r� szabott �t�let eredetileg k�t�l �ltali hal�l volt, amelyet kegyelem �tj�n f�bel�v�sre v�ltoztattak.

Kiss Ern� (1799-1849) Cs�sz�ri tiszt volt, a Hannover husz�rezred ezredese. 1848 nyar�n felaj�nlotta szolg�lat�t a magyar korm�nynak. 1848. okt�ber 12-�n t�bornokk� �s a b�ns�gi sereg f�parancsnok�v� nevezt�k ki. 1848. december 22-�n alt�bornaggy�, 1849. janu�r 9-�n orsz�gos f�hadiparancsnokk� l�ptetik el�.

Kn�zich K�roly (1808-1849) Tiszt volt a cs�sz�ri seregben, 1848-ban sz�zadosk�nt r�szt vett a d�lvid�ki harcokban. 1849. M�rcius�t�l a f�seregn�l a tavaszi hadj�rat sor�n dand�rparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata ut�n G�rgey lev�ltatta, ekkor Kossuth a fels�-tiszai tartal�k hadtest parancsnok�v� nevezte ki.

Lahner Gy�rgy (1795-1849) Volt cs�sz�ri tiszt, majd 1848-ban a 3. honv�dz�szl�alj parancsnoka. 1848 okt�ber�ben ezredes, hadfelszerel�si �s fegyverkez�si fel�gyel� lett. 1849 janu�rj�t�l a nagyv�radi fegyvergy�r vezet�je, a szabads�gharc hadiipar�nak ir�ny�t�ja volt. 1849. Febru�r 6-�n t�bornokk� nevezt�k ki.

L�z�r Vilmos (1815-1849) Volt cs�sz�ri tiszt, 1848-ban sz�zados, 1849 febru�rj�t�l �rnagy, majd ezredesi rangban dand�rparancsnok az �szaki hadseregn�l. Betegs�ge k�vetkezt�ben csak 1849 nyar�t�l vett r�szt a harcokban. Kar�nsebesn�l tette le a fegyvert. A b�rt�nben �rott visszaeml�kez�sei 1883-ban megjelentek.

Leiningen-Westerburg K�roly (1819-1849) A magyar szabads�gharc n�met sz�rmaz�s� honv�dt�bornoka el�bb cs�sz�ri tiszt volt, majd az 1848-as harcok idej�n Damjanich parancsnoks�ga alatt szolg�lt. Kiv�l� katona volt, minden csat�ban kitûnt szem�lyes b�tors�g�val. N�met�l �rt napl�j�t �s leveleit k�s�bb kiadt�k.

Nagys�ndor J�zsef (1804-1849) 1823-t�l a cs�sz�ri hadseregben szolg�lt, 1844-ben husz�rkapit�nyk�nt vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar korm�ny szolg�lat�ba �llt, �rnaggy� nevezt�k ki a Pest v�rmegyei lovas nemzet�rs�ghez. Kitûnt a szolnoki, a t�pi�bicskei, az isaszegi �s a v�ci csat�kban. Ezut�n t�bornokk� l�ptett�k el�. Nagyv�radon csatlakozott G�rgeyhez, augusztus 9-�n Aradra ment �s serege maradv�nyaival Schlikkel k�sz�lt meg�tk�zni, de G�rgey ebben megakad�lyozta. Ezut�n k�vette a f�vez�rt Vil�gosra, b�r nem tartozott G�rgey h�vei k�z�.

P�ltenberg Ern� (1813-1849) Cs�sz�ri tiszt, majd kapit�ny volt a S�ndor-husz�rokn�l. 1848 nyar�n ezred�vel egy�tt Magyarorsz�gra helyezt�k, ahol a magyar szabads�gharc �gy�nek h�ve lett. Kit�ntette mag�t a k�polnai csat�ban. 1849 �prilis�ban ezredes lett, j�nius 2-�n pedig t�bornok. G�rgey bizalmasak�nt � k�zvet�tette a c�ri hadsereggel folytatott t�rgyal�sokat a fegyverlet�telr�l. Ennek megt�rt�nte ut�n az osztr�kok elfogt�k �s 12 t�rs�val Aradon kiv�gezt�k.

Schweidel J�zsef (1796-1849) Cs�sz�ri tiszt volt a S�ndor-husz�rokn�l. Ezred�t a forradalom kit�r�se ut�n B�csb�l hazavezette. 1848 okt�ber�ben t�bornok lett, Buda visszafoglal�sa ut�n Pest hadiparancsnoka. A forradalom buk�sa ut�n letart�ztatt�k �s bit� �ltali hal�lra �t�lt�k, de v�g�l feles�ge k�ny�rg�s�re az �t�letet goly� �ltali hal�lra v�ltoztatt�k.

T�r�k Ign�c (1795-1849) Az 1848-49-es �vi szabads�gharc alatt Kom�rom er�d�t�si munk�it ir�ny�totta, s 1849 m�rcius�ig � volt a v�r parancsnoka. J�niusban Bud�n, majd j�liusban Szegeden er�d�t�seken dolgozott. 1849-ben nevezt�k ki t�bornokk�.

V�csey K�roly (1807-1849) Cs�sz�ri tisztk�nt �rnagyi rangot �rt el. 1848 nyar�n a magyar korm�nynak aj�nlotta felszolg�latait. 1848 december�t�l t�bornok, 1849-ben v�radi v�rparancsnok lett. A vil�gosi fegyverlet�tel idej�n Temesv�rt ostromolta, majd augusztus 21-�n � is letette a fegyvert a c�ri csapatok el�tt.

Pal�gyi Lajos : Az aradi v�rtan�k

Szabads�gharcunk letûnt napvil�ga,
Te vak�t� nap a sz�zad del�n,
Nem pazaroltad sugarad hi�ba,
B�r vak s�t�tbe halt az �gi f�ny,
Eszm�iden nem gy�z�tt az eny�szet,
�r�kbe hagytad halhatatlan r�szed’,
F�nyeddel f�nyt hint k�s� sz�zadokra
A tizenh�rom v�rtan� alakja.
S �k �lni fognak, �lni mind�r�kk�n,
Szent lesz, �r�kk� szent a s�rg�d�r,
A m�g az eszm�ny ki nem hal e f�ld�n,
M�g magyar szellem m�g magasba t�r,
Az ig�t, mely�rt �ltet �ldoz�nak,
Sz�v�be �rt�k az eg�sz haz�nak,
Ut�dt�l fogja hû ut�d tanulni:
Hogyan kell �lni, s hogy lehet meghalni.