Az er�d�tm�ny l�trej�tt�t a Cs�k nemzets�gnek k�sz�nheti, akik a tat�rj�r�s elm�lt�val ezen a j�l v�dhet� helyen emeltett�k egyik er�d�tett sz�ll�sukat, amely a k�vetkez� �vsz�zadokban a k�rnyez� jobb�gyfalvakat �sszefog� v�ruradalom k�zpontjak�nt szolg�lta mindenkori urait. A Cs�k nemzets�g v�rtesi �ga, M�rk el�kel� �s fiai az �rp�d-h�z kihal�sa ut�n kezdett�l K�roly R�bertet t�mogatt�k orsz�gegyes�t� hadj�rataiban, �gy szembefordultak saj�t rokonukkal, a trencs�ni Cs�k M�t� oligarch�val. A gy�ztes uralkod� azonban hatalm�nak megszil�rd�t�sa ut�n m�gis birtokcser�re k�nyszer�ttette M�rk fiait, ezzel megakad�lyozva, hogy a k�zpontos�tott korm�nyz�sra n�zve vesz�lyess� v�lhat� �jabb jelent�s nagybirtok alakulhasson ki az orsz�g sz�v�ben.
 A k�vetkez� id�szakban a gy�ri kir�lyi isp�n az er�d�tm�nyt honorbirtokk�nt kezelte, vagyis a hivatali id�szak�nak tartam�ra �lvezhette az ide befoly� j�vedelmeket. Az �lland� p�nzhi�nyban szenved� Luxemburgi Zsigmond kir�ly Vit�nyt 1410-ben elz�logos�totta Hohenzollern Frigyes brandenburgi �rgr�fnak. A 15. sz�zad k�zep�n m�r a d�sgazdag Rozgonyi csal�d kez�n tal�ljuk a kicsiny alapter�let� mag�nv�rat. F�rfi�gon val� kihal�suk ut�n II. Ul�szl� kir�ly Egerv�ry L�szl� horv�t b�nnak z�logos�totta el, de mivel nem kapta vissza a p�nz�t, k�s�bb �r�kbirtokk�nt jutott neki.
 Szapolyai J�nos �s Habsburg Ferdin�nd p�rth�veinek bels� csat�roz�saiban a v�r t�bbsz�r gazd�t cser�lt, de a legnagyobb vesz�lyt a t�r�k�k gyors dun�nt�li t�rnyer�se jelentette. Mivel nem t�rt�nt meg az akkori id�szak haditechnik�j�nak megfelel�, vagyis �gy�b�sty�kkal val� ki�p�t�se, m�r nem sz�m�tott�k a komolyabb ellen�ll� k�pess�g� v�gv�rak k�z�, �gy nem csoda, hogy a h�d�t� t�r�k�k t�bbsz�r is bevett�k. Utols� ostrom�ra 1597 m�rcius�ban ker�lt sor, amikor P�lffy Mikl�s f�kapit�ny csapatai foglalt�k vissza a pog�nyokt�l, majd bel�tva annak tarthatatlans�g�t, puskaporral felrobbantott�k v�d�m�veit.
 Vit�ny v�r�ban m�g eddig nem v�geztek r�g�szeti felt�r�sokat �s helyre�ll�t�sokat, �m a fenn�ll� falak alapj�n viszonylagos k�pet alkothatunk fel�p�t�s�r�l. A hegynyereg keleti oldala fel�l vezetett az �t az �szaknyugati sarkon kialak�tott kapuhoz, ahonnan egy keskeny falszoroson kereszt�l csigavonalban jutottak fel a kett�s toronnyal �vezett fels�v�rba. A k�t torony k�z�tti udvaron m�g kisebb gazdas�gi �p�letek �llhattak, ezeknek maradv�nyai �szlelhet�ek, de az egykor p�rt�zatos v�rfalak �s tornyok is er�sen rong�ltak, a 16. sz�zad v�gi robbant�snak �s az id�j�r�snak k�sz�nhet�en. A v�r egyes r�szletein azonban m�g j�l l�that�ak a r�gi �p�t�mesterek munk�j�nak �s az emeleteket elv�laszt� gerend�knak a nyomai.