Majk
2007.04.10. 12:37
Kamalduli remetesg
A kzp-eurpai kamalduli remetesgek egyik legszebb s jelents rszleteiben pen megmaradt barokk pldjaknt emlthet kolostor cellahzait gazdag cmer sorozat dszti, parkostott bels rsze, romos temploma a hazai szerzetesi emlkek kiemelked ptszeti egyttese. A teleplsen a kzpkorban a premontrei rend prpostsga llott, amelyet 1235-ben alaptott a terleten birtokos Csk nemzetsg Szz Mria tiszteletre. Kezdetei a rgszeti feltrsok szerint a XIII. szzad elejig nylnak vissza. Hromhajs, flkrves szently templomhoz kt nyugati torony kapcsoldott, amirl ugyancsak rgszeti adataink vannak. Kzpkori,,hiteleshelyi" tevkenysgre pedig okleveles anyag utal. 1541 utn a szerzetesek elmenekltek, a krnyk is elnptelenedett a trk harcok kvetkeztben. A trk utn tbbszri birtokos csert kveten Eszterhzy Jzsef orszgbr szerezte meg a terletet s az jelents anyagi tmogatsval alaptotta meg a remetesget Radossnyi Lszl 1733-ban. Az itliai eredet kamalduli rend a szerzetessgnek a remete gt kpviselte, kolostoraikban a szerzetesek kln cellkban, valjban kis hzakban ltek, amelyhez kln kert is csatlakozott. A rend letnek megfelel pletegyttest Franz Anton Pilgram bcsi be s a kzelben egy kpolnt is emeltek, a celli Szz Mria kpolnt. Az ptkezsek alig fejezdtek be, amikor II. Jzsef feloszlatta a rendet. A rendtagok jrszt kzeli falvak templomaihoz kerltek, a kolostor ingsgait elrvereztk, vagy elhordtk. Az pletegyttes hossz ideig lakatlanul llt, templomt, a torony kivtelvel elbontottk, mert annak kveit az oroszlnyi evanglikus templomhoz hasznltk fel. Egy ideig posztgyrtsra hasznltk az pleteket, majd a XIX. szzad msodik felben az Esterhzy csald kastlly alaktja a fpletet, amely egszen 1945-ig birtokukban maradt. A memlkegyttest tbb alkalommal is feljtottk, ma egy rsze mzeumknt is ltogathat. A kzp-eurpai kamalduli remetesgek egyik legteljesebben megmaradt barokk pldjaknt emlthet kolostor jelents rsze helyrelltva ltogathat. Az ugyancsak megtrekinthet kastlyszrny pleteit mg jelents mrtkben restaurlni kell.
|