A XII. sz�zadi alap�t�s� kolostort az �vsz�zadok sor�n t�bb rend is birtokolta. A benc�sek, esetleg a ciszterek �s a domonkosok elenl�t�t bizony�tja t�bb alaprajzi megold�sa �s a r� vonatkoz� �r�sos adatok. T�rt�net�nek �ppen ez a vonatkoz�sa teszi k�l�nlegess�, hiszen a telep�l�sekt�l t�vol �ll� kolostor t�bb f�le szerzetesi koncepci� megval�s�t�s�nak is otthont adott. A t�r�k korban elhagyott kolostor �ll� romjai ma l�tv�nyos k�pet ny�jtanak a V�rtes erdej�ben.
A V�rtes hegys�gben elhelyezked� benc�s kolostort 1146 el�tt alap�totta a Cs�k nemzets�g a Szt. Kereszt tisztelet�re. Az els� kolostor templom�t az 1210-es �vekben �jj��p�tett�k, ekkor nyerte el ma is l�that� alakj�t. A h�romhaj�s templom egyedi von�sa, hogy a f�szent�ly h�romkar�jos elrendez�s�, nyugati homlokzata k�t tornyos. Elk�pzelhet�, hogy 1210 �s 1240 k�z�tt a ciszter rendhez ker�lt a kolostor, de ezt k�vet�en a k�s�-k�z�pkorban tov�bbra is benc�s kolostor volt e helyen. A rend, sz�mos kolostor�hoz hasonl�an, a XV. sz�zad m�sodik fel�ben az �p�letek m�r rossz �llapotban voltak �s a szerzetesek nem tudt�k meg�j�tani kolostorukat. Ez�rt M�ty�s kir�ly 1478-ban a hanyatl�snak indult kolostort az obszerv�ns domonkosoknak adta, akik a birtokukba ker�lt kolostorban csak 1505-ben alak�tott�k meg konventj�ket. Ekkor �jabb �p�tkez�sekre ker�lt sor, els�sorban a kolostor r�szben. 1541-ig m�k�d�tt ebben a form�ban. A kolostor kereng�j�nek sark�n�l kis k�polna �llt, amely eredetileg a k�zeli telep�l�s pl�b�niatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalt�k a kolostorukba. A t�r�k korban a kolostort elhagyt�k, jelent�s �ll� romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelent�s r�g�szeti �sat�s t�rta fel a kolostor kor�bbi maradv�nyait. A m�eml�ki helyre�ll�t�s eredm�nyek�nt l�togathat� a V�rtes erdej�ben �ll� l�tv�nyos templomrom.