Mindig, mikor meg�rkezik �s sz�l hozz�d a k�s�rt�s, mely bar�ts�got, szenved�lyt,
bizalmass�got, k�t�st �g�r, tudja: az anyag, melyb�l az ilyen k�t�s k�sz�l, romland�,
mert emberi anyag. Ami ma esk�, holnap ny�g, ami ma szenved�ly �s v�gy, holnap
�rthetetlen �s torz eml�k, ami ma h�s�g, holnap szomor� k�teless�g.
Hasztalan mosolyog, �g�r, rem�nykedik a k�s�rt�s. Hasztalan �l hal�lig sz�vedben
a v�gy, teljesen �s bizalommal megosztani az �let mag�ny�t valakivel.
Nincs m�dod erre, mert ember vagy. Mindig tudjad ezt.