1

Arr�l, mi c�lja e k�nyvnek

Olvas�, ez a k�nyv szeretne �szinte lenni. Egy ember �rta, kinek tud�sa szer�ny �s v�ges. Nem akar m�st ez a k�nyv, mint mind a megsz�ml�lhatatlan k�nyvek, melyek a r�gm�lt �s f�lm�lt id�ben besz�lni akartak az ember sors�r�l a vil�gban. Szeretn� elmondani egy ember, hogyan kell lakni, enni, inni, aludni, betegnek lenni �s eg�szs�gesnek maradni, szeretni �s unatkozni, k�sz�lni a hal�lra �s megb�k�lni az �lettel. Nem sok ez, mert az ember �ltal�ban s e k�nyv �r�ja k�l�n�sen keveset tud csak �nmag�r�l �s a vil�gr�l. De emberi feladatnak el�g. T�bbre nem is v�llalkozhatunk az �letben.

Ez a k�nyv teh�t �szinte lesz, olvas�, s nem eszm�kr�l �s h�s�kr�l besz�l majd, hanem csak arr�l, aminek k�ze van az emberhez. �r�ja nem tan�tani akar, amikor e k�nyvet �rja, hanem tanulni. A k�nyvekb�l akar tanulni, melyeket el�tte �rtak a b�lcsek �s a beavatottak, az emberek �let�b�l akar tanulni, amennyire azt megfigyelni �s meg�rtenie siker�lt, az �let jeleib�l akar tanulni, teh�t a bet�b�l, az emberi sz�vb�l, a f�vekb�l �s az �gi jelekb�l egyszerre. Mert mindez egy�tt alak�tja az emberi sorsot. Nem tud�s k�nyv ez, csak olyan, amilyent az elemiben tan�tanak. Aki �rta, nem ismeri a felt�tlen igazs�got �s gyakran t�ved a r�szletekben. Mert ember. De keresi a felt�tlen igazs�got, s nem r�stelli, ha t�ved a r�szletekben. Mert ember. Olyasf�le lesz h�t ez a k�nyv, mint a r�gi f�ves k�nyvek, melyek egyszer� p�ld�kkal akartak felelni a k�rd�sekre, mit is kell tenni, ha valakinek a sz�ve f�j, vagy elhagyta az Isten.

S aki jobban tudja, mondja jobban.

2

Az �let �rt�k�r�l

Az �letnek �rt�ket csak a szolg�lat adhat, amellyel az emberek �gye fel� fordulunk. Ez kiss� szigor�an �s �ltal�nosan hangzik, de ez az egyetlen igazs�g, melyet minden k�vetkezm�nnyel megismertem. Senki nem �lhet a vir�gos r�ten, mint Ferdin�nd, a bika, s nem szagolhatja b�ntetlen�l a sz�p vir�gokat. Ember vagy, teh�t ember m�dra �s az emberek k�z�tt kell �lned.

Ember m�dra �lsz, ha igazs�gosan �lsz. Ha minden cselekedeted �s szavad alj�n a sz�nd�k van: nem �rtani az embereknek. Ha megk�s�rled – felt�n�s �s hi� szerep n�lk�l – seg�teni az embereknek. N�ha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszer� igazs�gokat. N�ha csak azzal, hogy nem mondod tov�bb, amit m�sok hazudnak. N�ha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiab�l: „Igen, igen!” Egy �leten �t, k�vetkezetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugs�ga, nagyobb h�siess�g, mint alkalmilag hangosan �s mellveregetve tiltakozni ellene.

A hal�los �gyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden �ntudatoddal, az igazs�got szolg�ltad. N�ha nagyon egyszer� �s kicsinyes az igazs�g. De te ne v�logass. Ennyi az �let �rt�ke.

3

Arr�l, hogyan kell �lni �s �rni

Minden b�lcs, kinek gondolatait megismernem siker�lt, arra tan�tott, hogy �lni �s �rni �gy kell, mintha minden cselekedet�nk utols� lenne az �letben, mintha minden le�rott mondatunk ut�n a hal�l tenne pontot. Csak a hal�l �rzelg�s, f�lelem �s oktalan gy�vas�g n�lk�l val� tudata ad �let�nknek �s �r�sunknak igazi magatart�st. V�gzetesen kell �lni �s �rni, teh�t nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma er�vel figyelve a vil�gra �s �nmagunkra, �rtelm�nkre �s szenved�lyeinkre, az emberek sz�nd�kaira �s a mindens�ghez val� kapcsolatainkra. Ez az egyetlen emberhez m�lt� magatart�s: t�bbet Isten sem k�v�n t�l�nk. S nincs nagyobb b�n �s hi�bb k�s�rlet, mint t�bbet vagy m�st akarni, mint amit Isten k�v�n t�l�nk.

4

Az emberi jellemr�l

A leg�rdekesebb t�nem�ny, mellyel az emberi �letben tal�lkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan �rdekes, meglep�, kisz�m�thatatlan, mint a folyamat, melynek sor�n egy ember el�rulja jellembeli saj�ts�gait. B�rmit mutat is a vil�g: t�jakat �s term�szeti csod�kat, a f�ldi fl�ra �s fauna bel�thatatlan v�ltozatait, semmi nem olyan saj�tos, mint egy-egy ember jelleme. Mikor �rdekl�d�s�nk eljut a vil�g dolgainak szeml�l�se k�zben az emberi jellem ismeret�hez, egyszerre �gy �rezz�k, ez volt igazi feladatunk az �letben. Minden m�s, amit megismert�nk, csak ismereteinket gazdag�totta. De lelk�nk csak a jellemek ismeret�t�l lesz gazdagabb. Mert ez a legk�zvetlenebb emberi tapasztal�s, igen, a jellem maga az ember.

S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellem�t �ppen olyan kev�ss� rejtegetheti az ember, mint ahogy testi l�ny�t nem tudja elrejteni semmif�le k�dsapka. Ideig-�r�ig viselhet�nk az �letben �lszak�llt �s �lruh�kat, de egy pillanatban lehull r�lunk minden jelmez �s megmutatkozik a val�s�g. Egy mozdulat, egy sz�, egy cselekedet v�g�l is el�rulja igazi jellem�nket: az �larcosb�l csak alkalmi lehet. S a tal�lkoz�s egy jellem val�di saj�ts�gaival a legnagyobb emberi �lm�ny, melyben r�sz�nk lehet.

5

Arr�l, mi az �let igazi �lm�nye

Az igazi �lm�ny az ember sz�m�ra teh�t els�rend�en ennyi: �nmag�nak megismer�se. A vil�g megismer�se �rdekes, hasznos, gy�ny�rk�dtet�, f�lelmes vagy tanuls�gos; �nmagunk megismer�se a legnagyobb utaz�s, a legf�lelmesebb felfedez�s, a legtanuls�gosabb tal�lkoz�s. R�m�ban vagy az �szaki Sarkon j�rni nem olyan �rdekes, mint megtudni valami val�s�gosat jellem�nkr�l, teh�t hajlamaink igazi term�szet�r�l, a vil�ghoz, a j�hoz �s rosszhoz, az emberekhez, a szenved�lyekhez val� viszonyunkr�l. Mikor �rtelmem el�gg� meg�rett erre, m�r csak ezt az �lm�nyt kerestem az �letben.

6

A test megismer�s�r�l

Jellem�nk megismer�s�vel p�rhuzamosan meg kell ismerni test�nk term�szet�t is. De csak �gy, mint egy rossz �s h�tlen szolga term�szet�t. Jellem�nk az �r, �rtelm�nk parancsol; a test csak szolga. �gy is kell b�nni vele, �rtelmesen �s m�lt�nyosan, p�rtatlanul �s szigor�an, mint egy szolg�val, aki minden pillanatban hajlamos a h�tlens�gre, a sz�k�sre �s a l�zad�sra. Meg kell ismern�nk term�szet�t, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a vil�ggal, a lehet�s�gekkel, az �let �r�k �tem�nek �rad�s�val. Szolga � �s eg�szen gyermekes. Szerveink hajlamai oly kezdetlegesek, mint a kisgyermek k�vetel�sei. Mindent akar a test, minden �r�met, mindenfajta kiel�g�l�st �s folyamatosan akarja. Ilyenkor szigorral kell b�nni vele. De az anyag, melyb�l k�sz�lt, rokons�got tart a f�lddel, a v�zzel �s a csillagokkal is: a testben van valami �r�k, ugyanakkor, amikor nevets�gesen romland� �s muland�. A nagyon r�vid id�ben, mikor ez a szolga rendelkez�s�nkre �ll, meg kell ismerni term�szet�t �s min�s�g�t, titkos sz�ks�gleteit, s j�indulattal �s tapasztal�ssal megadni neki mindent, amire sz�ks�ge lehet, hogy elv�gezze dolg�t �s ne zavarja jellem�nket �s �rtelm�nket. De a jellem ne t�rj�n semmif�le rabszolgal�zad�st.

7

Az �rz�kekr�l

�gy �rtem: meg kell �rizni �rz�keinkkel szemben is rangunkat. Csak nagy figyelemmel, m�lt�nyoss�ggal �s tapasztalattal maradhatunk �rz�keink mesterei. Aki er�szakos �nmag�val szemben, elbukik. Vad horda ez, az �rz�kek hada. Minden fegyverrel k�zdenek az ember ellen, mint a kecseszkecskenbirk�z�k*, nem tisztelnek semmif�le j�t�kszab�lyt, r�gnak, cs�pnek �s harapnak. Van valami f�lelmes �s nagyszer� is l�zad�sukban. Az ember addig �l, am�g szenved�lyei vannak. De a szenved�lyeket lehet nevelni. Az �nz�st, a k�jv�gyat, a testi �hs�get �s szomj�s�got lehet emberiv� var�zsolni. A moh�s�got �t lehet alak�tani hasznos emberi akaratt�. Mint ahogy a sz�lb�l, a t�zb�l, a f�nyb�l hasznos, emberi szolg�latra alkalmas er�ket lehet szel�d�teni – ha m�g oly hatalmasok is a vil�gban, korb�csolj�k a tengert �s felgy�jtj�k az erd�ket �s v�rosokat, az ember er�sebb! –, �gy meg lehet f�kezni az er�ket �s indulatokat, melyek �tj�rj�k az emberi testet, uralkodnak sz�v�nk �s idegeink f�l�tt. Emberi szolg�latra lehet nevelni e vad er�ket. Ehhez nagyon sok tapasztal�s, sok szomor�s�g, sok akarat �s emberfeletti er� kell.

8

Az emberi magatart�sr�l

Semmif�le magatart�s nem jogosult, mely az emberi renden k�v�l akar fel�p�teni egyfajta �letrendet �s napirendet. Az ember sz�m�ra a vil�g dolgainak �s a cselekedeteknek addig van csak �rtelm�k, am�g hatni akarnak az emberekre, s egy�ttm�k�dnek az emberi vil�ggal. Ez az egy�ttm�k�d�s lehet k�zvetlen �s lehet k�zvetett. De saj�t �rdekb�l senkinek nincs joga �lni, igen, m�g alkotni sincs joga.

9

Arr�l, hogy az ember r�sze a vil�gnak

Az ember, m�rhetetlen g�gj�ben �s hi�s�g�ban, hajland� elhinni, hogy a vil�g t�rv�nyei ellen is �lhet, megm�s�thatja azokat �s b�ntetlen�l l�zadhat ellen�k. Mintha a v�zcsepp ezt mondan�: „�n m�s vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a t�z.” De az ember semmi m�s, mint egyszer� alkatr�sze a vil�gnak, �ppen olyan romland� anyag, mint a tej vagy a medve h�sa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a vil�g nagy piac�n, s azt�n, a k�vetkez� pillanatban, a szem�t- vagy a p�ceg�d�rbe ker�l. Az ember, testi mivolt�ban, nem is magas rang� eleme a vil�gnak; ink�bb csak sz�nalmasan pusztul�sra �t�lt anyagok �sszess�ge. A k�, a f�m is tov�bb �l, mint az ember. Ez�rt mindaz, amit test�nk�n �t jelent�nk a vil�gban, jelent�ktelen. Csak a lelk�nk er�sebb �s maradand�bb, mint a k� �s a f�m – ez�rt soha nem szabad m�sk�ppen l�tnunk magunkat, mint lelk�nk t�rfogataiban. Az er�, mely a romland� testi sz�vetben kifejezi mag�t, nemcsak alkatr�sze, hanem �rtelme a vil�gnak. Ez az er� az emberi l�lek. Minden m�s, amit a vil�gban jelent�nk �s mutatunk, nevets�ges �s sz�nalmas.

10

A babon�kr�l

Nem szabad babon�kkal �lni. A p�nteket, a tizenh�rmat, a szemmelver�st, a sz�mok �s jelek vaj�kos magyar�zat�t a gnosztikusok hozt�k vil�gunkba, a korai kereszt�nys�g R�m�j�ba t�dul�, gy�lev�sz �s zagyva szekt�k, sz�riaiak �s alexandriai csep�r�g�k, kancsi sz�vegmagyar�z�k, habz� sz�j� �s sunyi rajong�k. A fiatal kereszt�nys�gnek nem volt m�g ereje, hogy megverje azokat, akik szemmel vernek, a p�ntekre ezt mondja: „Egy nap”, a tizenh�romra: „Egy sz�m, mint a t�bbi.” Zavaros �s erjed� id� volt ez. A sztoikusok m�r nem parancsoltak R�m�ban, a kereszt�nyek m�g nem uralkodtak. Az ember elhagyatva �llt szemk�zt term�szet�vel �s a term�szettel. F�lt, sz�k�lt, babon�skodott �s var�zsolt. Ember vagy, hited van, tudod, hogy rend van a t�nem�nyek m�g�tt, fels�bb �rtelem. Vesd meg a babon�kat.

De tudjad azt is, hogy �rtelmed �s hited b�szke �ntudata nem fegyelmezi �s f�leml�ti a vil�g titkosabb er�it, melyek sz�let�sedt�l hal�lodig lopakodnak �s settenkednek k�r�l�tted. A baleset, a sz�mok �sszj�t�ka, a nagy sz�mok t�rv�nye, a f�ld, a l�g, a sugarak �rthetetlen sz�nd�kai �s tervei, mindez bel�thatatlan. Valamilyen kev�s al�zatot �s remeg�st az�rt meg�rizhetsz sz�vedben. A vil�g nemcsak f�nyes �s s�t�t, nem; a vil�g zavaros is. Nemcsak sug�r, f�ny �s h� van; d�monok is vannak. (Goethe hitt a d�monokban.) A vil�g nemcsak �rtelmes �s k�vetkezetes; valahol bujk�l a t�nem�nyekben a var�zs is. Nem szabad babon�snak lenned, mert ez nem illik emberhez. De nem szabad teljesen megvetni a babon�kat, mert ez emberf�l�tti, illetlen g�g. Ink�bb csak szel�d g�nnyal kell b�nni babon�inkkal, mint aki mosolyog – de kiss� f�l is.