26

Az egyezked�sr�l

Mindenn�l fontosabb, hogy munk�nkat, hajlamainkat �s �let�tem�nket egyeztess�k a term�szet nagy �s �r�k ritmus�val. A hold j�r�sa, a szelek fordul�sa, a nap forr�s�ga, az �jszaka �ramai, mindez alak�tja szem�lyes sorsunkat, keddi vagy szerdai �letrend�nket is: az ember hallja, nagyon messzir�l, az int�seket �s figyelmeztet�seket, a vil�gmindens�g �v�-igaz�t� z�rejeit... Egyszerre kell �lni a nappal, a holddal, a vizek �rad�s�val, a hideggel �s meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a vil�g �sszhangj�ba, a teremt�s �s pusztul�s teljes rendj�be. Csak azok botlanak meg az �letben, akik valahogyan bel�lr�l s�ketek a vil�g hangjai ir�nt.

27

Arr�l, hogy a sz�v�nkkel is kell �lni

De egyszerre kell �lni sz�v�nkkel is, azzal a m�sik �let�temmel, mely titkosabb, leplezettebb, nehezebben megismerhet�, mint a vil�g �raml�s�nak rendje. Akinek sz�ve, k�szs�ges �temmel, nyolcvanat ver, ne akarjon maratoni versenyfut�k m�dj�ra �lni. �lland�an hallani kell test�nk �s jellem�nk titkos morzejeleit, e finom �s er�lyes �zeneteket, melyek megszabj�k �leted igaz m�rt�k�t. Kinek �rz�keit eltomp�totta a becsv�gy, a szenved�ly, nem hallja t�bb� e hangokat. Az ilyen ember teste, lelke �s a vil�g �teme ellen �l; emberhez nem m�lt� m�don �l, teh�t embertelen�l b�nh�dik.

28

Arr�l, hogy mikor van jogunk er�szakosan
v�ltoztatni az �let helyzetein

Munkak�r�d f�raszt, �gy �rzed, m�shol, m�s emberek k�z�tt, m�sf�le �letfelt�telek mellett igazibb er�vel �s megel�ged�ssel tudn�l dolgozni. Az emberi egy�tt�l�s kimer�tett, csal�dod, kedvesed, bar�taid terhedre vannak, s �szt�k�l a v�gy, hogy �j kapcsolatokat szerezz�l. Lak�sod minden zeg�t-zug�t vakon ismered m�r, s rem�nykedsz, hogy az �j, korszer�bb, k�nyelmesebb lak�sban megtal�lod tested k�nyelm�t �s lelked nyugalm�t. Igen, a v�rost is untig ismered m�r, ahol sz�lett�l, nevelkedt�l, f�rfiv� serd�lt�l. Igen, az orsz�got is, mely haz�d, megismerted, mint a b�ny�sz a t�rn�kat, ahol negyven, �tven �ven �t dolgozott; nemcsak v�zszintesen, hanem f�gg�legesen ismered, minden vesz�ly�vel �s m�lys�g�vel. �s hallott�l idegen orsz�gokr�l, t�voli vil�gokr�l, ahol m�lt�nyosabbak az emberi egy�tt�l�s felt�telei. K�noz a k�tely, s�rget �s �szt�k�l a v�gy, hogy elhagyjad munkahelyed, csal�dod, kedveseid, v�rosod, haz�d, s er�szakos mozdulattal kiszak�tsd magad mindabb�l, ami eddig �leted k�rnyezete volt.

A k�s�rt�s �r�j�ban vizsg�ld meg tapasztalataid, �rtelmed, jellemed �s a vil�gi dolgok igaz term�szet�nek ismeret�ben vizsg�ld e v�gyakat. �j emberek nem adhatnak neked semmit, ami alapj�ban megv�ltoztatn� a vil�ghoz val� viszonyodat; mert csak te adhatsz magadnak valami elhat�roz�t �s l�nyegeset. Hasonl�k�ppen az �j munkahelyen is munk�s maradsz, �s rajtad m�lik, milyen er�vel teremtsz magadnak az �j helyzetben megfelel� munkalehet�s�geket. Minden rajtad m�lik. �ppen �gy az �j v�rosban, az idegen orsz�gban, ahol m�lt�nyosabbak az emberi egy�tt�l�s felt�telei, megtal�lod id�vel ugyanazt az emberi �nz�st, kapzsis�got, hi�s�got �s rosszakaratot, ami haz�dban gy�l�letesnek tetszett; mert az emberi alapterm�szet nem v�ltozik meg az orsz�ghat�rokat jelz� soromp�k m�g�tt. S ezenfel�l m�g idegen is leszel; s idegennek lenni mindig annyi is, mint nyomor�knak lenni. �s az emberi t�rv�nyek egyike parancsolja, hogy mindig, felt�tlen�l maradj h�s�ges haz�dhoz, m�g akkor is, ha ez a haza zsarnoki m�don, m�lt�nytalanul b�nik el gyermekeivel.

Mikor van h�t jogod er�szakosan v�ltoztatni �leted k�r�lm�nyein, keretein �s helyzetein? Semmi esetre sem akkor, ha unalmad sz�nt�t, v�gyaid kiel�g�l�s�t, bossz�d betel�s�t rem�led az ilyen elhat�roz�st�l. Maradj, ahov� az �let �ll�tott, v�gezd k�teless�ged �s t�ltsd meg lelked az igazs�ggal; t�bbet az �j vil�gban sem kaphatsz, a d�li szigeteken sem. De ha �gy tapasztalod egy napon, hogy munk�d, �leted k�rnyezete �s felt�telei nem egyeznek jellemeddel – akkor �s csak akkor sz�nd el magad a v�ltoz�sra. �s tudjad, hogy te minden v�ltoz�son bel�l ugyanaz maradsz.

29

Az �lt�zk�d�sr�l

Az �lt�zk�d�ssel egy�ltal�n nem kell t�r�dni.

30

Az �nk�ntes fogadalmakr�l

Az �nmagunknak tett �nk�ntes fogadalmakat – „holnapt�l nem teszem ezt vagy azt, �gy vagy �gy �lek, ezzel vagy azzal foglalkozom” – tal�n m�g alaposabban meg kell fontolni, mint az embereknek adott szavunkat. Mert az embereknek adott sz�t vissza is vonhatjuk, ha �gy l�tjuk, hogy a vil�g v�ltozik szavunk k�r�l, m�sk�ppen helyezkednek el az emberi dolgok az egyszer igazs�gnak megismert �s fogadalomban megvallott eszme k�r�l. Az igazs�g is v�ltozik. De az �nmagunknak adott sz� annyit jelent, hogy szerz�d�st k�t�tt�nk jellem�nkkel, mely nem v�ltozik, s ez�rt a vele k�t�tt szerz�d�st sincs m�dunk megv�ltoztatni. Ha a vil�g megvet, mert valamilyen lelkiismereti okb�l nem tudtuk megtartani adott szavunkat, ezt a megvet�st t�l lehet �lni, mert a vil�g sem erk�lcs�s szerz�d� f�l. De ha jellem�nket csaljuk meg, akkor is van ugyan m�dunk tov�bb�lni, de bels� magatart�sunk bizonytalan lesz, b�ntudatos �s ingadoz�.

31

Az �let ritmus�r�l

Mindig v�ltani az �let ritmus�t. Tudatosan �s figyelmesen cser�lni munk�t �s pihen�st, koplal�st �s b�s�get, j�zans�got �s m�mort, igen, m�g gondot �s �r�met is; tudatosan fel�llani az �let ter�tett asztala mell�l, mikor legjobban esik a b�s�g, tudatosan bekapcsolni gondokat �s feladatokat, melyeknek nevel� erej�k van. Nem elb�zni magad semmif�le helyzetben. Mindennek alj�n az isteni gondolat van, a szellem, mely korm�nyozza a vil�got: s ez a szellem nem t�r semmif�le magabiztos kedvtel�st, �nhitt el�gedetts�get, pislog� �s lusta kiel�g�l�st. Mindig alakulni s v�ltoztatni, odasimulni �s �ldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig tov�bbadni, amit szerezt�l, �gy vagy �gy... Csak nem „biztons�gban” �lni. Mindig v�rni a vihart �s a t�zv�szt. S ha bek�sz�nt a vihar �s a t�zv�sz, nem csod�lkozni �s nem sop�nkodni. Nyugodtan mondani: „Itt van.” S oltani �s v�dekezni.

32

Arr�l, hogy semmit�l nem kell f�lni

Ha j� �gyet v�desz, mit�l is f�lhetsz? Mi is t�rt�nhetik veled? Letepernek, megr�galmaznak, kirabolnak, meggyal�znak? V�dakkal fordulnak ellened, hamisan �t�lnek? Mindez nem v�ltoztat azon, hogy az �gy, melyet v�dt�l, j� volt, s ez�rt j� volt az is, amit csin�lt�l, mikor a j� �gy v�delm�re szeg�dt�l. Ilyenkor ne t�r�dj senkivel �s semmivel, csak az �gy igaz�val, melyet meg kell v�dened. V�g�l is tehetetlenek az igazs�ggal szemben. Letiporhatnak, de meg nem gy�zhetnek, v�dolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik �leted, de nem vehetik el igazs�god. Csak akkor nem vagy mag�nyos az �letben, ha j� �gyet v�desz. Nincs fizets�g �s jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ez�rt soha ne f�lj kimondani azt, amir�l eg�sz lelkeddel tudod, hogy igaz.

33

Arr�l, hogy szabadok vagyunk

Mikor a hatalmasokkal �llasz szemk�zt, gondolj mindig arra, kit�l kapt�k ezek az emberek hatalmukat? S mit is tehetnek ellened? Elvehetik javaidat, szabads�god vagy �letedet? �s azt�n? Par�nyi mikroba, fert�z� bakt�rium is elveheti �leted, mely t�r�keny �s muland�, mint a rovarok �lete. Nem, a leghatalmasabb �rnak sincs igazi hatalma lelked f�l�tt, s ez�rt tehetetlen, ha te igazs�gos vagy, s � igazs�gtalan. Csak akkor tehet ellened valamit, ha t�ged b�nben tal�l, s � igazs�gos. Ez�rt ne arra gondolj, mit mondasz majd a nagy �rnak, hogyan viselkedel; csak arra gondolj, hogy szabad vagy, am�g igazs�gos vagy, s a nagy �r tehetetlen igazs�god ellen.

34

Arr�l, hogy a b�lcsek is meghalnak

Minden olvasm�nynak, mely �ll�spontra �s magatart�sra tan�t a hal�llal szemk�zt, megal�z� �s cs�ggeszt� ut��ze van. Mind ez „ars beatae moriendi”-k*, az �kor pog�ny �s a k�z�pkor kereszt�ny b�lcsei, a sztoikusok, a hitvall�k, a humanist�k, az �jkor term�szettud�sai iparkodnak meggy�zni, hogy a hal�lt�l egy�ltal�n nem kell f�lni. V�dekez�s�l �s magatart�sk�nt egyesek g�g�t �s magasztos m�lt�s�got aj�nlanak, m�sok b�lcs szel�ds�get �s beleegyez�st, megint m�sok k�z�nyt, egyesek rajong�st, v�gyakoz�st, mintha a hal�l valamilyen legf�bb j� lenne, a t�lvil�gi idvez�l�s bel�p�jegye, melyet megv�ltani nem is siethet�nk el�gg� moh�n. �gy besz�l Seneca, mikor k�z�nyt tan�t, mert el�nk t�rja, milyen semmis, esend� �s figyelemre m�ltatlan mindaz, amit elhagyunk az �letben, �gy a kereszt�ny Boetius, �gy Huxley, a term�szettud�s, mikor �gy l�tja az �letet �s a hal�lt, mint egyfajta vegyi folyamat k�t v�ltozat�t. Minden b�lcs iparkodik valamilyen emberi �ll�spontra tenni szert a hal�l r�ms�g�vel szemben.

Ez az iparkod�s emberi, meghat�. �ppen ez�rt, rem�nytelen. Gondolj arra, hogy a b�lcsek is meghalnak. S hasztalan mondj�k: „a hal�l csak v�ltoz�s” – sz�v�nket s ennen sz�v�ket sem tudj�k e b�lcsess�ggel megnyugtatni. �rtelm�k tal�n megismeri ez igazs�got; sz�v�k nyugtalan marad. Seneca fogvacogva halt meg. Ne r�stelld a hal�lf�lelmet. Ne sz�gyelld megvallani, hogy f�j itthagynod ezt a f�rtelmes �s nagyszer� bizonyoss�got, az �letet, az ismeretlen �s balj�san �rthetetlen bizonytalans�g�rt, ami a hal�l, a megsz�n�s, a semmi. F�lj csak, nyugodtan. Ne sop�nkodj, de f�lj. M�sk�l�nben, ha ez k�nny�t lelkeden, sop�nkodhatsz is. Ne akarj „m�lt�s�gteljesen”, teh�t hazugon meghalni. Halj meg, ahogy �lt�l: ember m�dra, teh�t kiss� h�siesen, s gy�v�n is.

35

A val�s�gos ig�nyr�l

T�bbet, sokkal t�bbet �lni f�vel, n�v�nnyel, gy�m�lccsel. Kevesebbet, sokkal kevesebbet zs�ros �s fekete h�ssal! Sok halat enni, s mindennap rozskenyeret. Napk�zben nem inni soha, semmif�le szeszes italt, s ha m�r iszol, csak este, csak �tkez�s ut�n, csak tiszta bort, soha m�skor �s semmi m�st. Ha egy nap borozt�l, huszonn�gy r�k�vetkez� �r�n �t nem �rinteni meg a borospoharat. Hallani v�red z�g�s�t, mikor �szinte v�ggyal akar elvegy�lni egy m�sik test v�r�nek �tem�vel. Elfordulni minden alkalmi k�s�rt�st�l. Tudni, mikor akarsz te igaz�n valamit, te, a tested, az �zl�sed, a v�rm�rs�kleted, s mikor vagy fal�nks�gb�l, hi�s�gb�l, unalomb�l �hes vagy szomjas, vagy �rz�kien k�v�ncsi.

Tested val�s�gos ig�nyei �s jellemed m�rt�ke szerint �lni.

36

Az ellens�gr�l

Vannak a k�z�mb�sek, a bar�tok, az ellenfelek, akik valamely eszme vagy meggy�z�d�s, vagy �rdek parancsszav�ra harcolnak ellened. Ez az emberi �let rendje, csak �gy van sz�p fesz�lts�ge az �letnek: bar�tok �s ellenfelek k�z�tt, a k�z�mb�s�k nagy t�meg�ben.

S azt�n van az ellens�g. Nem ellenf�l �, t�bb ann�l. Mintha a v�gzet kijel�lt volna kett�t�ket egy p�rharcra, melynek nincs oka, sem �rtelme. Tudsz r�la, ahogy � is tud fel�led, noha az �let, a p�lya semmilyen ter�let�n nem keresztezted �tj�t. Gy�l�l t�ged, kenyeredre, �letedre t�r: soha nem v�tett�l ellene. Egy �leten �t ker�litek �s keresitek egym�st.

Mit is tehetsz ellene? Mindenekel�tt iparkodj meg�rteni. � az ellens�ly �letedben. M�sk�l�nben suta �s balog lenne �leted k�zdelme. Sz�ks�ged van re�. Le kell gy�zn�d magad, hogy �t legy�zhesd. Meg kell ismerned az igazs�got, hogy igazad legyen vele szemben. Jobbnak kell lenned, mert � gonosznak hisz �s hirdet t�ged. Isten �t jel�lte ki t�rsadul a f�ld�n. K�z�s v�llalkoz�sotok van, mint a bajv�v�knak. Ne d�fd le id� el�tt; egy�ltal�n ne d�fd le. � tan�t meg �lni, harcolni, v�dekezni. Tudjad, hogy sz�ks�ged van re�.

37

A n�kr�l �ltal�ban

K�sz�net a n�knek.

K�sz�net neked, aki megsz�lt�l. �s neked, aki a feles�gem volt�l. �s neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adt�l egy mosolyt, gy�ng�ds�get, egy meleg pillant�st, az utc�n, elmen�ben, vigasztalt�l, mikor mag�nyos voltam, elringatt�l, mikor a hal�lt�l f�ltem. K�sz�net neked, mert sz�ke volt�l. �s neked, mert feh�r volt�l. �s neked, mert a kezed sz�p volt. �s neked, mert ostoba �s j� volt�l. �s neked, mert okos �s j�kedv� volt�l. �s neked, mert t�relmes �s nagylelk� volt�l. �s neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam �s rejt�zni akartam a vil�g el�l, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor f�ztam az �let mag�ny�ban. �s neked, mert gyermeket sz�lt�l nekem. �s neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. �s neked, mert kenyeret �s bort adt�l, mikor �hes �s szomjas voltam. �s neked, mert testedb�l a gy�ny�r sug�rzott. �s k�sz�net neked, mert j� volt�l, mint az �llatok. �s neked, mert testednek olyan illata volt, mint a f�ldnek az �let elej�n. K�sz�net a n�knek, k�sz�net.

38

A haz�r�l �s az �llamr�l

Nevelhet�nk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondan�m: „Korb�ccsal �s sz�ges ostorral k�nyszer�tlek, hogy szeresd �nmagadat.” A haza nemcsak f�ld �s hegy, halott h�s�k, anyanyelv, �seink csontjai a temet�kben, keny�r �s t�j, nem. A haza te vagy, sz�r�st�l-b�r�st�l, testi �s lelki mivoltodban; � sz�lt, � temet el, �t �led �s fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszer�, l�ngol� �s unalmas pillanatokban, melyek �sszess�ge �leted alkotja. S �leted a haza �let�nek egy pillanata is.

Hazaszeretetre nem tudlak megtan�tani: �r�lt az, aki �nmag�t tagadja. Haz�d a t�rt�nelmi m�retekben megnagy�tott �s id�tlen�tett szem�lyis�g. A haza a v�gzet, szem�lyesen is. Nem fontos, „szereted”-e, vagy sem. Egyek vagytok. De �gy l�tom �s tapasztalom, hogy te – sz�val, �nnep�lyesen, �r�sban �s a dobog�kon – ink�bb az �llamszeretetr�l teszel bizonys�got �s hitvall�st. A haz�t�l ugyanis nem lehet v�rni semmit. A haza nem ad �rdemrendet, sem �ll�st, sem zs�ros kenyeret. A haza csak van. De az �llam ad finom stallumot, csecse fityeg�ket szalonkab�todra, pr�ma koncot, ha �gyesen szolg�lod, ha f�st�l�vel j�rsz k�r�l�tte, ha – f�rfiasan, kid�llesztett mellel megvallod a vil�g el�tt, hogy te szereted az �llamot, akkor is, ha ker�kbe t�rnek. �ltal�ban nem t�rik ez�rt ker�kbe az embert. �ppen ez�rt, minden �llamszeretet gyan�s. Aki az �llamot szereti, egy �rdeket szeret. Aki a haz�t szereti, egy v�gzetet szeret. Gondolj erre, mikor h�r�gsz a dobog�kon �s melled vered.

39

A gyal�zatr�l �s a m�sok f�jdalm�r�l

Az ember, aki v�rtezetten �s az ember rangj�hoz ill� m�don akarja meg�llani hely�t az �let kegyetlen �tk�zet�ben, helyesen cselekszik, ha nemcsak p�rtatlans�gra �s f�lt�tlen igazs�goss�gra, hanem f�lelem n�lk�l val� b�szkes�gre, mindenfajta emberi �rm�nynak �s vesz�lynek megvet�s�re, mindenf�le emberi helyzetnek f�l�nyes szeml�let�re neveli mag�t. F�l�ny alatt nem a nyegle k�z�nyt �rtem, hanem az �rtelmes �s jellemes ember hidegv�r�t az �let mindenfajta t�mad�s�val szemben. Az emberi aljass�got, nyomor�s�got, a balesetek �s trag�di�k sz�vev�ny�t, az eshet�s�geket, melyek minden pillanatban �l�lkodnak k�r�l�tt�nk, hogy megd�nts�k azt, amit magunkban vagy a vil�gban – m�v�nk eszk�zeivel – �p�tett�nk, megzavarj�k lelk�nk nyugalm�t, megfert�zz�k �let�nk viszonylagos el�gedetts�g�t, elrabolj�k azt, amit jogosan szerezt�nk: mindezt nem lehet el�gg� fel�lr�l, el�gg� k�z�mb�sen, hidegen �s f�l�nyesen n�zni.

Csak akkor nincs jogunk hidegnek �s f�l�nyesnek maradni, ha azt l�tjuk, hogy �rtatlanokat gyal�znak �s k�noznak. Ilyenkor ne k�s�reld meg, ember, valamilyen szeml�let, b�lcselet vagy magatart�s ormair�l, mozdulatlanul �s hidegen n�zni az emberi nyomor�s�got. A magad �gy�ben maradj el�kel�, hideg, �rz�ketlen �s g�g�s. A m�sok nyomor�s�ga �gy�ben �rezz�l, hev�lj�l, cselekedj�l – ne �dzkodj�l att�l, hogy terh�re legy�l a hatalmasoknak, kunyer�lj, vesztegess, ha kell, k�vess el mindent, hogy seg�ts. A m�sok �gy�ben nem lehetsz p�rtatlanul �s hidegen b�lcs, sem b�szke, sem f�l�nyes. Az �rtatlanok f�jdalma �s megal�zotts�ga k�telez, hogy elhagyd nyugalmad szirtjeit. Akkor, csak akkor, nincs jogod mag�nyosnak �s b�szk�nek maradni. Ezt jegyezd meg j�l!

40

A lelkiismeretr�l

Csak a lelkiismeret lehet b�r�d, h�h�rod vagy p�rtfog�d, senki m�s! Ha �rsz, csak a lelkiismeretnek tartozol sz�mad�ssal, senki m�snak. Mindegy, mit v�rnak t�led, mindegy az is, mivel b�ntetnek, ha nem azt adod nekik, amit rem�lnek t�led, vagy amit hallani szeretnek! A b�rt�n �s a sz�gyen, a pelleng�r �s a meghurcoltat�s, a hamis v�d �s a nyelvel� megal�z�s, a szeg�nys�g �s a nyomor�s�g, mindez nem �rint igaz�n. Csak lelkiismereted tud b�ntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: „V�tkezt�l.” Vagy: „J�l van.” A t�bbi k�d, f�st, semmis�g.