41

Arr�l, hogy az �r�t senki nem v�dheti meg

Valah�nyszor hajsz�t �s t�mad�sokat ind�tottak ellenem – s egy �r�i p�lya sor�n ezek a hajsz�k elker�lhetetlen�l ism�tl�dnek, n�ha �letvesz�lyes fordulatokkal –, tapasztaltam, hogy a megt�madott �r�t semmif�le k�ls� seg�ts�g nem v�dheti meg. Sem a hatalom, sem a b�r�s�g, sem a p�lyat�rsak seg�ts�ge, m�g a j�indulat� emberek �nk�ntes felbuzdul�sa �s a tapasztaltak b�lcsess�ge sem. Az �r�t egyes-egyed�l csak m�vei v�dik. M�g csak nem is m�vei min�s�ge, mely mindig egyenetlen, hanem a  s z � n d � k,  mely egy �r�i �let munk�j�n �tvil�g�t. Ez a rejt�lyes sug�r �s er�, mely valamilyen – viszonylagos – s�rthetetlens�get ad az �r�nak. Az �r� csak abban bukhat el, ha bizony�tani tudj�k, hogy munk�j�nak sz�nd�ka nem �szinte. Akkor az �r� �s m�ve harakirit k�vetnek el. Minden m�s nem sz�m�t sokat: a v�d sem, a v�delem sem.

42

Az olvas�sr�l

Er�vel olvasni. N�ha nagyobb er�vel olvasni, mint amilyen er�vel az �r�s k�sz�lt, melyet olvasol. �h�tattal, szenved�llyel, figyelemmel �s k�rlelhetetlen�l olvasni. Az �r� fecseghet; de te olvass sz�kszav�an. Minden sz�t, egym�s ut�n, el�re �s h�tra hallgat�dzva a k�nyvben, l�tva a nyomokat, melyek a s�r�be vezetnek, figyelni a titkos jelad�sokra, melyeket a k�nyv �r�ja tal�n elmulasztott �szlelni, mikor el�rehaladt m�ve rengeteg�ben. Soha nem olvasni fitym�lva, mell�kesen, mint akit egy isteni lakom�ra h�vtak, s csak a villa hegy�vel turk�l az �telekben. Eleg�nsan olvasni, nagylelk�en. �gy olvasni, mintha a siralomh�zban olvasn�d az utols� k�nyvet, melyet m�g beadott cell�dba a porkol�b. �letre-hal�lra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi aj�nd�k. Gondold meg, hogy csak az ember olvas.

43

A Rendr�l �s a Gondvisel�sr�l

�gy tapasztaltam, hogy az emberi �let alj�n rend van. S mert az emberi �let a Teremt�s legbonyolultabb megnyilatkoz�si form�ja, val�sz�n�, hogy m�shol is rend van, a kezdetlegesebb �s egyszer�bb l�tez�s vil�g�ban is, a k�zetek, mos�medv�k, h�ll�k �s a bolyg�csillagok term�szet�ben is. Mindenben rend van, a dolgok eljutnak hozz�nk, akkor is, ha ujjunkat sem mozd�tjuk, s rend van abban is, hogy id�nk�nt mozd�tjuk ujjunkat, vagy lelk�nket a c�lb�l, hogy a dolgok eljussanak hozz�nk, mi eljussunk bizonyos helyzetekhez, emberekhez, gondolatokhoz, melyekhez szem�ly szerint, elod�zhatatlanul k�z�nk van. Mindebben rend van, ebben hiszek.

De hiszek abban is, hogy e rend m�g�tt sz�nd�k is van, melyet nem ismerek. Nevezd, ahogy akarod. �n Gondvisel�snek nevezem. Ez a sz�nd�k t�r�dik velem, szem�lyesen, b�ntet, vezet, elrendezi dolgaim, a m�lybe tasz�t, minden pillanatban ellen�riz, �p�ti k�r�l�ttem a vil�got �s �p�t engem a vil�gban, felhaszn�l. Aki ezt nem �rz�keli id�vel, vaksi �s s�ket. Minden m�g�tt a Gondvisel�s van: ebben is hiszek.

44

A m�lt�nyos �t�lkez�sr�l

Olyan m�lt�nyoss�ggal �t�lni a magad �gy�ben is, mint ahogy m�lt�nyoss�gra neveled magad a m�sok �gy�ben. Nincs jogod a t�relmetlens�ghez, m�ltatlans�ghoz, t�lzott k�vetel�shez magaddal szemben sem. Ha azt akarod, hogy a vil�g elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangj�t. S viselkedj annak megfelel�en, t�relmesen �s nagylelk�en. Ne k�vetelj magadt�l t�bbet, sem m�st, sem rosszabbat, mint amit te m�lt�nyosnak �t�lsz m�sok sz�m�ra. Nem lehet �nmagunkkal szemben felt�tlen�l k�vetel�dzni. Iparkodj szer�nyebb lenni, tudjad, hogy er�id gy�szosan v�gesek. Munk�ban, becsv�gyban, emberi ig�nyben sz�nd magad is, nemcsak a t�bbieket. Nem el�g az embereket sajn�lni; sajn�ld magad is. Te is ember vagy: s oly k�nny� ezt a vil�gi versenyben elfelejteni. Nemcsak m�sok felejtik el; legt�bbsz�r magad is.

45

A l�lekr�l �s a hatalomr�l

Minden r�gi b�lcselet �get� k�rd�se volt: „Mi van az ember hatalm�ban?” S egyhang�an felelt�k mind: „Csak a lelke.”

Ez a legr�gibb, igen, az egyetlen igazs�g, melyet az ember �rtelme megismert �s f�lt�tlen igaznak elfogadott. Az id�, a tapasztal�s, az �rz�kel�s �s a t�n�d�s nem v�ltoztatta meg ezt az igazs�got. Csak lelk�nk van hatalmunkban, semmi m�s. De ez a hatalom korl�tlan. Nem s�rtheti meg senki, nem veheti el t�l�nk senki a lelk�nk f�l�tt gyakorlott hatalmat, nincs az a zsarnok, nincs az a t�rsadalmi rendszer, term�szeti t�rv�ny, mely megakad�lyozhatn�, hogy lelk�nkben szabadok legy�nk. Ez a szabads�g f�lt�tlen. S ehhez a szabads�ghoz odam�rve minden m�s szabads�g, melyet a t�rsadalom, a hatalom �s a p�nz adhat nek�nk, t�red�kes �s viszonylagos.

46

Az orvosokr�l �s az �gt�jakr�l

A k�z�pkorban �lt a balhit, hogy az orvosok hozz�k a betegs�geket egyes vid�kekre, mint mesters�g�k anyag�t. Montesquieu �vsz�zadok m�lt�n szembefordult e t�vhittel.

Nem az orvosok hozz�k a betegs�get, hanem a betegs�gek hozz�k az orvosokat. S csakugyan azt l�tjuk, hogy minden �gt�jnak m�s �s m�s orvos a megfelel�. A gy�gym�d, melynek P�rizsban lelkes �s okos h�vei vannak, nem gy�gy�t Konstantin�polyban. Az orvoss�g, mely Osl�ban biztosan hat, nem hat eg�szen biztosan Marseille-ben vagy Budapesten. Az orvos, aki Londonban betegek ezreit adta vissza az �letnek, tehetetlen Bagdadban, ha odaveti a sorsa. Az ember nemcsak term�szete �s szok�sai, hanem az �gt�jak szerint is beteg �s gy�gyul. Ami Helsingforsban hashajt�, Kart�mban rekeszt�, s az �rg�rcs, melyet Budapesten biztosan old a pyramidon, �rg�rcs marad K�n�ban, ak�rmennyi pyramidont szed is a mandarin. A kinint Pesten f�lgrammonk�nt nyeldekelj�k, Szum�tr�n k�v�skan�llal. Az ember sokf�le felt�tel mellett beteg vagy eg�szs�ges. Gondolj erre, mikor szidod az orvost.

47

Arr�l, hogy az �rul�t nem kell sajn�lni

Az emberi perben, amikor csak lehet, felment� �t�letet hozni. Csak akkor nem, ha a v�dlottat lassan �s hidegen kitervelt �rul�s b�n�ben tal�lod b�n�snek.

A gyilkosnak is hamar�bb bocs�tani meg, mint az �rul�nak. A gyilkos legt�bbsz�r indulatban cselekszik, s eg�sz sors�val fizet �rette. A gyilkos �s az �ldozat legt�bbsz�r k�tve vannak egym�shoz, valamilyen m�ly �s �rthetetlen t�rv�ny szerint. A gyilkos legt�bbsz�r bit�ra megy. De az �rul� kezed szorongatja, az �rul� szemedbe n�z, terveid faggatja, veled s�hajt, ny�g, fogadkozik. Az �rul�nak ne bocs�ss meg soha. Az �rul�nak ne irgalmazz. Aki egyszer el�rult – f�rfi vagy n�, mindegy –, annak sz�m�ra nincs t�bb� vizsga, ments�g, feloldoz�s. Sz�m�zzed �letedb�l. R�szv�t n�lk�l n�zzed sors�t. K�z�ss�gben �s mag�n�letben � az utols� ember, nincs ments�g sz�m�ra.

48

Az utaz�sr�l

Nem szabad egyed�l utazni. A mag�nyos utaz� k�nyszermunk�t v�gez. Csak bizalmas �s tapintatos t�rsas�gban szabad utazni. Egy �rz�keny �s fog�kony lelk� n�, egy figyelmes �s t�relmes bar�t t�rsas�ga megsokszorozza az utaz�s �lm�nyeit, fokozza a l�tnival�k sz�ness�g�t, seg�t meg�rteni mindazt, amit az �t �s a vil�g mutat. Egyed�l utazni k�nos, feszeng� �rz�s. Mintha kiszolg�ltatn�k az embert egy k�l�n�s b�rt�nnek, mely nagy, mint a vil�g.

Az ember csak t�rsas�gban tudja l�tni, �rz�kelni a vil�got. A t�rsas�g ad az �t komor var�zslat�nak, a v�ltoz�snak, emberi �rtelmet. A v�ndor�vek idej�ben sokat utaztam egyed�l, kev�s poggy�sszal, mindig l�zasan, nyugtalanul, hajszolva valamit. Hi�nyzott egy okos t�rs, aki a vil�g vesz�lyes �s nyugtalan�t� �lm�ny�ben mellettem �ll, akit figyelmeztetek, s aki figyelmeztet, aki megosztja a fogad�k zord mag�ny�t, a vasutak gonosz idegbaj�t. Megfelel� ember t�rsas�g�ban a F�ldet is k�r�lutazhatod, s �gy t�nik majd, pillanat volt az eg�sz. Egyed�l csak v�nszorogsz a vil�gon �t, expresszvonaton �s rep�l�g�pen is.

49

Arr�l, hogy semmi nem ijeszthet

Mi ijeszthet, ha lelked nyugodt? Ha lek�zd�d a hi�s�got, a k�jv�gyat �s a kapzsis�got? Mif�le hatalmak k�nozhatnak, ha te nem k�nzod magad? Mi a b�rt�n, ha a lelked szabad? Mi a hal�l, ha megismerted a vil�got �s lelkedet, s nem v�gyol f�l�sleges �s k�nos r�szletekre? Igaz�n, olyan volt�l, mint a gyermek, aki boldogtalan, mert nem kapta meg ezt vagy azt. Gondold mindig ezt: „Nincs hatalmam, sem vagyonom, tal�n eg�szs�gem sincs. De milyen hatalmas vagyok, milyen gazdag, milyen f�l�nyes, mert v�gyaimat a dolgok igazs�g�hoz �s val�s�g�hoz igaz�tom, s a lelkem szabad!” Ezt senki nem veheti el t�led, enn�l t�bbet senki nem adhat.

50

Az aljass�gr�l �s a seg�ts�gr�l

Az emberi aljass�g m�rt�ke oly korl�tlan, h�foka oly �get�, tal�l�konys�ga oly eredeti �s v�ltozatos, megnyilatkoz�si k�pletei oly meglep�ek, hogy n�ha megh�k�l�nk s �gy �rezz�k, ez a legnagyobb emberi er�.

De k�s�bb �gy tapasztaljuk, valah�nyszor az emberi aljass�g t�mad, r�gt�n jelentkezik az emberi seg�ts�g is. Legt�bbsz�r gy�moltalanabb a seg�t� sz�nd�k, mint az aljass�g, b�tortalanabb, t�tov�bb. A seg�ts�g erej�t bajosabb megszervezni. De jelentkezik, k�r�s �s h�v�s n�lk�l, n�ha nagyon szem�rmesen, s egyszerre l�tnod kell, hogy az aljass�ggal szemben az emberi sz�nd�k megszervezi a seg�ts�get is. N�ha k�s�n. N�ha t�k�letlen�l. De v�g�l diadalmasan. Ezt tapasztaltam.

51

Arr�l, hogy emberi m�retekben �l�nk

F�radt vagy �lni? Igen, egy napon �gy �rzed, t�ls�gos feladatra v�llalkozt�l, mikor embernek sz�lett�l e f�ldre.

T�l sok volt az ellen�ll�s, a kisz�m�thatatlan, az ellens�ges, az aljas, a rem�nytelen, t�l sok volt a feladat, t�l sok a szenved�s, a csal�d�s. De nem gondolod-e, nem �rzed-e, hogy �ppen ez a rem�nytelens�g, ez a „t�l”, ez a „sok” adott rangot �s �rtelmet �letednek? Nem �rzed-e, hogy feladatod volt, szem�lyes dolgod? Nem �rzed-e, hogy a term�szet, mely olyan esztelen�l t�loz �s pazarol, megtisztelt azzal, hogy embernek alkotott �s emberi m�rt�kben szabta ki feladatod a f�ld�n? Mi lehetsz m�s, mint f�radt? Ez volt a dolgod: hogy �lj �s elf�radj�l.

52

Arr�l, hogy a csomagol�s �reg�t

Utazz, de kis poggy�sszal. Utazz, de minden pillanatban tudjad, hogy nincs igazi marad�sa sehol az utasnak. Ne t�lts sok id�t m�lh�d rendezget�s�vel, ne cipelj �tjaidra f�l�sleges t�rgyakat. A csomagol�s �reg�t.

Az �let apr�, mell�kes feladatai �reg�tenek legfurfangosabban. A sz�szm�t�l�s, a mindennapok szertart�sainak f�l�sleges bonyodalmai, a leszakadt gombok felett �rzett bossz�s�g, az idej�ben el nem k�ld�tt levelek gondja, a csomagol�s �tk�zben. Az ember nemcsak dramatikusan �regszik, leng� feh�r f�rt�kkel �s meszes erekkel, nem. Az ember akkor is id� el�tt �regszik, ha a szennyes nem f�r egy h�t m�lt�n m�lh�dba, holott egy h�t el�tt, vasalt �llapotban, m�g pomp�san elf�rt. Utazz k�nnyen, mint a madarak. �gy messzebb jutsz �s fiatal maradsz.

53

Az elsz�mol�sr�l

Egy napon mindenr�l el kell sz�molni. De mindenr�l. Ez elker�lhetetlen. S ak�rhogyan od�zod: amiben hib�zt�l, amivel ad�s vagy, amihez gy�va volt�l, amiben b�n�s vagy, mindez�rt sz�mot adsz egy napon. Ez�rt er�s�tsd mindegyre lelkedet: mert nem vagy te b�ntelen. S ha m�gly�ra visznek, tudjad: �rtatlan is vagyok, de b�n�s is vagyok. S sz�molj el �nk�nt, el�bb, mint k�vetelik: b�lcsen cselekszel �gy, s az emberek is jobban megbecs�lnek, ha ezt teszed. Ne halogasd az elsz�mol�st. Mit is rem�lhetsz? Ember vagy, teh�t b�n�s vagy.

54

A s�rgar�p�r�l

Tapasztaltam, hogy a finomra reszelt, citroml�vel meg�nt�z�tt nyers s�rgar�pa nemcsak �d�t� �tek, hanem nyugtatja az idegeket, �gy k�l�n�sen a szemidegeket. �gy hallottam – ezt m�r nem tapasztaltam szem�lyesen –, hogy a nyers s�rgar�p�nak egyik alkatr�sze, a karotin, mindenk�ppen er�s�ti a l�t�idegeket, s n�ha megakad�lyoz vakul�si folyamatokat is, elt�nteti a kezd�d� sz�rke h�lyogot. Ez lehets�ges, de nem biztos. Ami bizonyos, hogy a citroml�vel �nt�z�tt nyers, reszelt s�rgar�pa, melyet �tkez�s k�zben, sal�ta helyett is fogyaszthatunk, er�s�ti a szervezetet, �d�t, van benne valami hasznos �s gy�gy�t�. Bizonyos az is, hogy nem �rt. Ugyan�gy aj�nlhatom a h�mozatlan alm�t – ha itt az �vszak, mindennap egyet – s a citrom- �s narancsl� b�s�ges fogyaszt�s�t. �szrevettem, hogy olyan �vekben, mikor t�l v�g�n b�s�gesen, mindennap fogyasztottam nyers s�rgar�p�t, citrom- �s narancslevet, nem kaptam megh�l�ses, fert�z� betegs�geket.

55

Az emberi anyagr�l

�tezer �ve, t�zezer �ve nem v�ltozott az emberi anyag. Csak a jelmezek v�ltoztak, az egy�tt�l�s rendszerei �s felt�telei. Az, ami az ember – a l�lek �s a jellem –, nem v�ltozott. Ur v�ros�ban, Babilonban ugyanazok az emberek �ltek, mint ma Budapesten: s lelk�kben ugyan�gy �rz�kelt�k a vil�got �s pontosan �gy feleltek a vil�gra. Csak �ppen – m�szerek n�lk�l – k�zelebb voltak a vil�g titkaihoz, az id�h�z, a csillagokhoz, a term�szet jelbesz�d�hez. Hall�suk finomabb volt, l�t�suk – t�vcs� n�lk�l is – �lesebb, �rz�kel�bb, sejt�bb, megragad�bb. Az emberi anyag nem v�ltozott, de az ember – h�la n�h�ny l�ng�sznek �s m�szernek – vakabb �s s�ketebb a civiliz�ci�ban, mint volt az emberi id�k elej�n. Tuny�bb �s bamb�bb. �rtes�ltebb �s ugyanakkor tudatlanabb. Azt hiszi, gombnyom�sra igazgatja a vil�gegyetemet. Ez az �ri�si szerkezet, a civiliz�ci�, sz�m�zte az embert a vil�g nagy, titkos, bens�s�ges k�z�ss�g�b�l.

56

Arr�l, hogy r�szt kell venned az emberek dolg�ban

Ak�rhov� menek�lsz, munk�ba, szerepbe vagy magatart�sba, az emberek nem engednek el, ut�nad ny�lnak, megk�vetelik, hogy r�szt vegy�l mozgalmaikban, megosszad gondjaikat, terveiket �s rem�nys�geiket, kab�tod sz�rny�t r�ngatj�k, s megt�madnak �s kitagadnak, ha elvonulsz a k�z�s feladatok el�l. Bele kell nyugodnod – s ha m�v�sz vagy, gondolkoz�, szeml�l�d� ember, nem k�nny� ez! –, hogy az emberekkel kell tartanod. Vel�k kell s�rnod �s nevetned, s boldog �s el�gedett is �gy lehetsz csak, ha �k megengedik.

De az emberek – mondod te – csak egyenk�nt felel�ss�gteljes, �rz� �s r�sztvev� emberek; t�megben olyanok, mint a csorda; a legolcs�bb jelszavak t�zelik �ket, a legaljasabb v�gyak fesz�tik a t�meg mellkas�t. Hogyan vehetek r�szt dolgaikban, ha nem akarom, hogy lelkem k�r�t vallja?

Csak azt felelhetem: �rizd meg lelked szabads�g�t �gy, hogy igazs�gos maradsz. Mikor olyasmit k�v�n t�led a t�meg, amit lelkiismereted megtagad, tagadd meg te is k�v�ns�gukat. Mindegy, mi az �ra �s k�vetkezm�nye e magatart�snak. Szolidarit�sodnak hat�ra az igazs�goss�g. Neked is van t�rv�nyed �s hatalmad, nemcsak nekik. Ez a t�rv�ny �s hatalom az igazs�g: fejed bet�rhetik, de ezt a hatalmat el nem vehetik t�led.

57

Az irigys�gr�l

Vannak gy�gy�thatatlanul s�r�lt emberek, kiket a kapzsis�g, a hi�s�g �s az irigys�g oly m�lyen megfert�z�tt, hogy nincs semmif�le m�d re�, megk�zel�teni �s megengesztelni beteg lelk�ket. Ezeket sz�njad, de ker�ljed. Nincs az a nagylelk� cselekedet, �nzetlen magatart�s, b�tor �s nemes k�zeled�s, ami seg�thet ez embereken. K�l�n�sk�ppen az irigys�g k�nozza ez embereket. Ep�t h�nynak, �lmukban felord�tanak, h�nykol�dnak vackukon, mint a nyavalyat�r�s�k, habot k�pnek, ha azt l�tj�k, hogy valaki munk�val vagy a kegyes sors j�indulat�val szerzett, el�rt valamit az �letben. Betegek ezek, fert�z� betegek. Ker�ld a t�rsas�gukat, ne hidd, hogy �rvel�s, bizony�t�s valaha is meggy�zheti �ket. Mintha a lepr�snak akarn�d bizony�tani, hogy az eg�szs�gesek b�ntelenek �s �rtatlanok! Nem hiszi el. Ha felt�rod el�tt�k betegs�g�k igazi ok�t, meggy�l�lnek. Ha �rz�seikre akarsz hatni, f�tyk�st ragadnak. Oly m�lyen �lnek indulataikban, mint a sz�m�z�tt sors�ban: nem ismernek m�s megold�st, csak a bossz�t. Ne alkudozz vel�k, ker�ld �ket, s viseld el l�tez�s�ket a f�ld�n, mint egy sorscsap�st.

58

A mozdulatok rendtart�s�r�l

Vigy�zz arra, hogy soha ne kapkodj, s munk�dban, a t�rsas�letben, igen, a k�znapi cselekedetekben is engedelmeskedj a t�nyek �s helyzetek szigor� k�vetkezetess�g�nek. Ne akarj k�t kezeddel k�tf�lek�ppen cselekedni ugyanabban a pillanatban. Mikor levelet �rsz, ne hallgasd a telefonkagyl�t. Mikor doh�nyzol, ne akarj egyidej�leg meggy�gyulni l�gcs�hurutodb�l. Mikor olvasol, ne hallgass zen�t. �s f�k�nt: figyelj a feladatok �s helyzetek m�ly rendj�re. Van egyfajta k�z�gyess�g az emberi feladatok alj�n; ezt nem �rt megtanulni. Ha megfogsz valamit, fogd k�t k�zzel �s er�sen, ha elengedsz valamit, engedd el tudatosan �s minden k�vetkezm�nnyel, ha sz�lsz, �lljon szavad az id�ben, mint a k�, ha �r�lsz valaminek, �r�lj fenntart�s n�lk�l. Van valamilyen k�zm�vess�gi r�sze is az �letnek; s a k�znapoknak is van mesterfog�sa. S a h�tf�nek is van kont�ra. Figyelj mozdulataidra. A legt�bb emberi szerencs�tlens�g oka nem is a g�r�g balsors, hanem az �gyetlens�g, tunyas�g, lomposs�g. Tanuld meg ezt a mesters�get, az �letet, maradj az �let mestere mozdulattal �s cselekedettel is.

59

A bar�ts�gr�l

Nincs emberi kapcsolat, mely megrend�t�bb, m�lyebb lenne, mint a bar�ts�g. A szerelmesek, igen, m�g a sz�l�k �s gyermekek kapcsolat�ban is mennyi az �nz�s �s a hi�s�g! Csak a bar�t nem �nz�; m�sk�l�nben nem bar�t. Csak a bar�t nem hi�, mert minden j�t �s sz�pet bar�tj�nak akar, nem �nmag�nak. A szerelmes mindig akar valamit; a bar�t nem akar �nmag�nak semmit. A gyermek mindig kapni akar sz�leit�l, t�l akarja sz�rnyalni atyj�t; a bar�t nem akar kapni, sem t�lsz�rnyalni. Nincs titkosabb �s nemesebb aj�nd�k az �letben, mint a sz�kszav�, meg�rt�, t�relmes �s �ldozatk�sz bar�ts�g. S nincs ritk�bb.

Montaigne, mikor elt�n�d�tt az �rz�s f�l�tt, mely La Bo�tie-hez f�zte, ezt mondotta: „Bar�tok voltunk... Mert � volt �, s mert �n voltam �n.” Ez felette pontos. S Seneca ezt �rja egyhelyt Luciliusnak: „Aki bar�t, szeret, de aki szeret, nem mindig bar�t.” Ez a meg�llap�t�s t�bb is, mint pontoss�g: ez m�r az igazs�g. Minden szeretet gyan�s, mert �nz�s �s fukars�g lappang hamuj�ban. Csak a bar�t vonzalma �nzetlen, nincs benne �rdek, sem az �rz�kek j�t�ka. A bar�ts�g szolg�lat, er�s �s komoly szolg�lat, a legnagyobb emberi pr�ba �s szerep.

60

A szerelemr�l

A n� �s a f�rfi p�rharc�t soha ne l�ssad m�sk�nt, mint rem�nytelen harcot, melyet a legkegyetlenebb �nz�s �s a f�ktelen hi�s�g f�tenek. A megveszteget� pillanatok, a szel�debb �lethelyzetek, az alkalmi ell�gyul�sok ne feledtess�k soha, mikor n�vel �llasz szemk�zt, hogy harcos vagy, kinek b�r�t, �let�t akarja az ellenf�l. Harcolj lovagiasan, de harcolj. Ha nagylelk�s�ggel tal�lkozol n�ha, fizess nagylelk�s�ggel; ha gy�ng�ds�get kapsz, add vissza, �rzelg�s n�lk�l, gy�ng�ds�ggel, amit kapt�l; ha szenved�llyel tal�lkozol, v�laszolj felt�tlen szenved�lyess�ggel. De soha, egyetlen pillanatra ne feledd, hogy minden �rzelmes tal�lkoz�s alj�n a meztelen �nz�s �s hi�s�g par�zslik. Par�zson fekszik, aki egy n� �gy�ban fekszik. B�r�t oda�getheti; emberi rangj�t �s becs�let�t meg kell mentenie. Figyelj �s harcolj. Ellenfelek �llanak k�r�l, hajzatukban tollakkal, arcukon fest�kkel, mint a vad harcosok.