A sz�mol�st seg�t� eszk�z�k t�rt�nete gyakorlatilag egyid�s az emberis�g t�rt�net�vel. Az �sember az ujjait haszn�lta a sz�mol�shoz, aminek a latin neve digitus. Innen sz�rmazik az angol sz�mjegy, a digit elnevez�s is. K�s�bb a sz�mol�shoz k�veket, fonalakat haszn�ltak fel, az eredm�nyt bev�st�k a barlang fal�ba, vagy falapokba, csontokba faragva r�gz�tett�k. A nagyobb sz�m�rt�kek megjelen�s�vel kialakult az �tv�lt�sos rendszer� sz�m�br�zol�s, a t�zes, tizenkettes, majd a hatvanas sz�mrendszer. Egyik els� eszk�zk�nt a kb. 3000 �ves abakusz tette lehet�v� az egyszer�bb m�veletv�gz�st. Hasonl� eszk�zt haszn�lnak m�g ma is a k�naiak �s a jap�nok. Az ut�bbit szorob�nnak nevezik, amely ma �jra terjed�ben l�v� eszk�z. Az abakusz s�nekbe helyezett apr� k�vekb�l �ll. A k�vecske latin neve calculus, innen sz�rmazik a kalkul�tor sz� is. Az abakuszt n�mileg m�dos�tva a XVI. sz�zadig mint f� sz�mol�st seg�t� eszk�zt haszn�lt�k, egyetemen tan�tott�k a vele val� szorz�st �s oszt�s m�veletsor�t. A mai eur�pai form�ja a goly�s sz�mol�t�bla.

Ram�n Lull (1232-1315) spanyol szerzetes 1275-ben azt a gondolatot vetette fel, hogy az igazs�g mechanikus m�dszerekkel is igazolhat�. M�dszer�nek elveit az ,,Ars Magna et Ultima Lulli’’ c�m� munk�j�ban fejtette ki. Egy gondolkod� g�pet szerkesztett, amelybe sz�mok helyett az egym�ssal �sszef�gg�sbe hozand� fogalmak, illet�leg azok jelei szerepeltek. E logikai g�p seg�ts�g�vel akarta bebizony�tani Isten l�tez�s�t �s mindenhat�s�g�t, megt�r�teni a hitetlen muzulm�nokat. (Kora nem �rt�kelte munk�ss�g�t, Tuniszban megk�vezt�k.)

A XVII. Sz�zadban a haj�z�si �s a csillag�szati t�rk�pek k�sz�t�se, az ehhez sz�ks�ges sz�m�t�sok elv�gz�se hosszadalmas �s ideg�rl� munk�t jelentett. A logaritmust els�k�nt Simon Stevin (1548-1620) haszn�lta kamatoskamat-sz�m�t�sra, �s elk�sz�tette az (1+p)n �rt�keinek t�bl�zat�t k�l�nb�z� p-kre �s n-ekre, amelyet mint�ul v�ve a Pr�g�ban t�vcs�k�sz�t�k�nt dolgoz� Jost B�rgi (1552-1632), a sv�jci Lichtensteigb�l sz�rmaz� �r�smester k�sz�tette el az els� logaritmus-t�bl�zatot 8 �s alatt, 1603 �s 1611 k�z�tt, amelyet Kepler s�rget�s�re

1620-ban v�gre nyomtat�sban is megjelentetett. B�rgi 1592-ben kiadott ,,Arithmetika’’ c�m� k�nyv�ben szerepel els�k�nt a tizedes t�rtek mai �r�sm�dja. Egy a logarl�c �s�nek tekinthet� eszk�zt is szerkesztett.

Mechanikus eszk�z�k

A n�metorsz�gi Herrenbegben sz�letett Wilhelm Schickard (1592-1635) t�hbingeni csillag�sz professzor 1623-ban le�rt egy olyan sz�mol�g�pet, amelyben egym�shoz illeszked� t�z- �s egyfog� fogaskerekek vannak. Ezen, a mai fordulatsz�ml�l�khoz hasonl� elv� g�pen mind a n�gy alapm�velet elv�gezhet� volt. A g�pezet magj�t az aritmetikai egys�g alkotta, amelyek hat decim�lis poz�ci�nak feleltek meg. A sz�m�t�sokat mechanikus m�don, rudak, fogaskerekek �s egy aut�matikus �tvitelk�pz� mechanizmus kombin�ci�j�nak haszn�lat�val v�gezte el. Schikard 1623-ban Keplernek �rt level�ben v�zlatot k�z�l a k�sz�l�kr�l, �s azt �rja: ,, az �sszead�s �s kivon�s m�velet�t teljesen, a szorz�st �s az oszt�st r�szben automatiz�lta’’. A k�sz�l�kb�l Kepler sz�m�ra is el akart egyet k�sz�ttetni Schickard, de egy t�zv�sz a k�sz�l� p�ld�nyt megsemmis�tette. Saj�t kor�ban k�sz�lt p�ld�ny nem ismert, aminek az is oka val�sz�n�leg, hogy a feltal�l� pestis �ldozata lett m�ve k�zkinccs� t�tele el�tt. A korabeli le�r�sok alapj�n k�sz�tett k�s�bb n�h�ny m�k�d� modellt.

Az els� ,, sz�ri�ban gy�rtott’’ sz�mol�g�pet 1642-1644 k�z�tt Blaise Pascal (1623-1662) k�sz�tette el, �sszesen h�t p�ld�nyban. Az automatikus �tvitelk�pz�ssel m�k�d� g�pet apja sz�m�t�si munk�j�nak megk�nny�t�s�re tervezte. A g�p csak az �sszead�st �s a kivon�st tudta elv�gezni, a nem line�ris m�veleteket: a szorz�st �s az oszt�st nem. Visszal�p�s volt Schickard k�sz�l�k�hez k�pest. K�ts�gtelen viszont, hogy Pascal kort�rsai igen nagyra �rt�kelt�k, Diderot r�szletesen le is �rja h�res Enciklop�di�j�ban. A ma is fellelhet� p�ld�nyok m�g mindig m�k�d�k�pesek!

Pascal arithmom�ter�t 1671-ben, a Lipcs�ben sz�letett Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) fejlesztette tov�bb. Ez a g�p volt az els�, amely k�zvetlen�l v�gezte el az oszt�st �s a szorz�st, valamint kieg�sz�t� m�velet n�lk�l a kivon�st. Leibniz javasolta els�k�nt a kettes sz�mrendszer alkalmaz�s�t e k�sz�l�kekben.

Az els� igaz�n j�l haszn�lhat� sz�mol�g�pet egy g�p�szeti �rdekl�d�s� lelk�sz, Matthieu Hahn k�sz�tette 1779-ben. Leibnizhez hasonl�an � is fogazott dobokat alkalmazott, de k�rk�r�s elrendez�sben. A k�sz�l�k hengeres h�zban tal�lhat�, melynek fels� fel�let�n egy k�ls� �s egy bel� gy�r�t form�l� 14 p�r sz�mlap van, a henger �velt fel�lete k�r�l pedig, a megfelel� sz�mp�rral ellent�tesen, sk�labeoszt�sos csavarfejeket helyezett el. A k�sz�l�k tetej�n l�v� kart csak egy ir�nyban leget forgatni. K�t sz�m �sszead�sakor a k�ls� sz�mlapok mutatj�k az egyik sz�mot, a bels�k a m�sikat, az eredm�ny a kar egyszeri k�rbeforgat�sa ut�n a k�ls� sz�mlapokon olvashat� le. Nem tudni, hogy h�ny Hahn-g�p k�sz�lt, mivel hal�la ut�n k�t fia �s s�gora kb. 1820-ig folytatta a k�sz�t�s�t.

XIX. sz�zad elej�t�l kezdve a megmunk�l�s fejl�d�s�vel, az ipari termel�s kialakul�s�val sz�mos teket�s sz�mol�g�p t�pus jelent meg �s ker�lt sorozatgy�rt�sra. Az �ll�that� fogaz�s� sz�mkerekekkel szerkesztett, Theophil Witgold Odhner (1845-1905) �ltal 1887-ben k�sz�tett g�phez hasonl�akat m�g ma is gy�rtanak.

A francia forradalom alatt a konvent elrendelte olyan t�bl�zatok k�sz�t�s�t, amelyekben a sz�mok logaritmusa 19, a trigonometrikus f�ggv�nyek logaritmusa 14 jegy pontoss�ggal szerepel. Elk�sz�t�s�t Gaspard Claire Francios Marie Riche De Prony-ra (1755-1839) b�zta, aki igen r�vid hat�ridej� feladatot a k�vetkez� tervez�ssel oldotta meg: megb�zott 5 igen k�pzett matematikust, hogy bonts�k fel-amennyire csak lehet-a n�gy alapm�veletre a sz�ks�ges sz�m�t�sokat. A bonyolultabb m�veletek elv�gz�s�t r�b�zta 8 gyakorlott sz�mol�ra, tov�bb� alkalmazott 80 sz�mol� szolg�t, akikkel az �sszead�sokat �s a kivon�sokat v�geztette el. Tapasztalata szerint a legmegb�zhat�bban az ut�bbiak dolgoztak. Ezzel a nagyszer� tervez�ssel gyakorlatilag kidolgozta a sz�m�t�g�pes feldolgoz�s l�pcs�it: a rendszerelemz�st, a feldolgoz�s l�p�seinek megtervez�s�t �s az aritmetikai munk�t.

Hasonl� alapon siker�lt r�szben automatiz�lnia Charles Babbage (1792-1817) angol matematikusnak a sz�mol�s mozzanatait. 1828-t�l a cambridge-i egyetem matematika professzora volt ugyan, de egyetlen el�ad�st sem kellett tartania, minden idej�t a navig�ci�s t�bl�zatok hib�inak kik�sz�b�l�s�re ford�thatta. Ennek dac�ra 1839-ben lemondott a katedr�r�l.

Joseph Marie Jacquard (1752-1834) 1810-ben elk�sz�tette a lyukk�rtya-vez�relt sz�v�g�pet, amely �tletet adott Babbage-nek az elemeire bontott sz�m�t�si utas�t�sok lyukk�rty�n val� g�pbe jutat�s�ra. Az ,,A letter to Sir H. Dawy on the application of machinery to mathematical tables’’ c�m� level�ben le�rja egy sz�mol�g�p gondolat�t, amely nyomtat is. Ez az els� g�pe, a Difference-Engine.

A k�sz�l�knek h�rom regisztere volt �s hatjegy� sz�mokkal sz�molt. G�pe megval�s�t�s�t 1833-ban Babbage megszak�totta, t�nylegesen 1882-ben k�sz�tett�k el, �s k�pes volt m�r t�bl�zatok k�sz�t�s�re is.

Az �jabb sz�m�t�g�p�ben, az Analytical-Engine-ben 1000 tengelyen 50 helyi �rt�k� sz�moknak megfelel� sz�mkereket sz�nd�kozott elhelyezni. A k�sz�l�k bonyolults�ga miatt nem k�sz�lhetett el teljes eg�sz�ben, fia k�sz�tette elk�s�bb a malom r�szt, amely a sz�m�t�sok elv�gz�s�re szolg�lt volna. A m�sik f� r�sz, a t�rol� nem k�sz�lt el, ide kellett volna bevinni az adatokat.

Babbage felismerte, hogy a sz�mol�si folyamatban sz�ks�ges a r�szerdm�-

nyek t�rol�sa. A g�p a mozg� kartonszalagon t�rolt utas�t�ssort tapogat�karok seg�ts�g�vel olvasta le, �s hozta m�k�d�sbe a malmot. Illetve a t�rol�t. Az el nem k�sz�lt g�pre a kiemelked� matematikai tehets�g� Ada Byron (1816-1852) (Lord Byron k�lt� le�nya, a k�s�bbi Lady Lovelaca) �rt programokat, �gy az els� programoz�nak �t lehet tekinteni. Ada Babbage bar�tjak�nt annak elmond�s�b�l �s egy it�liai el�ad�sk�r�tj�nak le�r�sa alapj�n k�sz�tette el programterveit �s programjait. Ada zsenialit�s�t mutatja, hogy ezek a programok szinte mind helyesek.

1834-ben a stockholmi Georg Scheutz (1785-1873) nyomd�sz olvasott az Edinburgh Review-ban Babbage differencia-g�p�r�l. �gy gondolta, hogy � is tud ilyet �p�teni. 1837-t�l Edward fi�val egy�tt 15 �ven �tdolgoztak g�p�k l�trehoz�s�n. A teljesen m�s mechanizmussal elk�sz�lt g�p, amely az 1. sz�m� Scheutz differenci�lmotor n�ven v�lt ismertt�, 1855-ben a p�rizsi ki�ll�t�son arany�rmet nyert.

A g�p k�t k�l�n�ll� r�szb�l �llt, sz�m�t�sra �s nyomtat�sra alkalmas mechanizmussal. Ez volt az els� olyan sz�mol�g�p, amely nyomtat�sban is kiadta az eredm�nyt. T�bl�zatok �s ezek nyomdai nyom�klis�i k�sz�t�s�re haszn�lt�k. A 2. sz�m� differenci�lmotor Bryan Donkin �p�tette meg 1858-ban Edward Scheutz rajzai alapj�n, �s �vekig haszn�lt�k a Brot �ltal�nos Nyilv�ntart� Hivatalban az angol n�pess�gi t�bl�zatokkal kapcsolatos sz�m�t�sokhoz.

1847-ben megjelent George Boole (1815-1864) ,, A logika matematikai anal�zise’’ c�m� munk�ja, amely a sz�m�t�g�p logikai tervez�s�hez �s programoz�s�hoz ny�jtott elm�leti alapot a Boole-algebra alapjainak lefektet�s�vel.

A lyukk�rtya alkalmaz�s�nak m�sik �tt�r�je Herman Hollerith (1860-1929) volt, aki John Shaw Billings adatt�rol�si �tlet�t felhaszn�lva k�sz�tette el f�lig automatiz�lt adatfeldolgoz� berendez�s�t. Az Amerikai Statisztikai Hivatal alkalmazottjak�nt az 1890-es 10. N�psz�ml�l�s k�zel 63 milli� szem�lyt�l �s 150 ezer polg�ri k�rzetr�l be�rkez� adatainak feldolgoz�s�ra rendez�g�pet dolgozott ki. Az els� eredm�ny m�r egy h�nap alatt megsz�letett.

Minden adathoz egy lyukat, �gy minden polg�rhoz egy lyukkombin�ci�t rendelt, ezeket egy 1 doll�ros m�ret�, �sszesen 204 lehets�ges helyen lyukaszthat� k�rty�n r�gz�tette. A k�rtya beker�lt egy rendez�g�pbe, ott elhaladt egy t�rendszer alatt, a lyukak alapj�n z�r�d� t�k elektrom�gneseket hoztak m�k�d�sbe, melynek hat�s�ra a k�rlapos sz�ml�l�n a mutat� egy egys�ggel el�bbre l�pett. A k�rty�k oszt�lyoz�sa f�lautomatikusan t�rt�nt: amikor egy k�rty�r�l az adatot a tabul�torba akart�k vinni, egy k�l�n oszt�lyoz� boksz el�re meghat�rozott rekesz�nek fedele automatikusan kiny�lt. A kezel� a k�rty�t a rekeszbe helyezte �s a rekeszt k�zzel z�rta. �gy a k�rty�k b�rmilyen szempont szerint gyorsan csoportos�that�k voltak. Hollerith ismerte fel els�k�nt, hogy alapvet� feladat a nagy mennyis�g� adat k�dol�sa a gyors feldolgoz�s �rdek�ben.

A XX. sz�zadban az elektromoss�g terjed�s�vel motorok ker�ltek a sz�mol�g�pekbe, a hadiipar s�rget�s�re elkezdt�k a feldolgoz�si sebess�get n�velni, a mechanikus alkatr�szeket elektromos jelfog�kkal (rel�kkel) felv�ltani. 1931-ben a n�met Hollerith T�rsas�g egy dugaszol� t�bla seg�ts�g�vel vez�rl� g�pet hozott l�tre.

Kozma L�szl� (1902-1983) villamosm�rn�k 1939-ben Anterpenben meg�p�tett igen gyorsan m�k�d� jelfog�s g�pe mind a n�gy alapm�velet elv�gz�s�re alkalmas volt.

Az els� nagy siker�, jelfog�kkal m�k�d�, mechanikus rendszer� sz�m�t�g�pet Konrad Zuse (1910-1995) berlini m�rn�k alkotta meg. A csup�n mechanikus Z1, majd a m�r jelfog�kkal is ell�tott Z2 ut�n, 1941-ben meg�p�tette a Z3-at, a vil�g els� j�l m�k�d�, programvez�rl�s�, kettes sz�mrendszerben dolgoz�, elektromechanikus sz�mol�g�p�t.

Ebben az id�ben Howard Hathaway Aiken (1900-1973) a Harvard Egyetemen k�sz�tett egy t�k�letesebb g�pet, a MARK-II k�zponti vez�rl�s�, elektromechanikus analitikus sz�m�t�g�pet. E k�sz�l�kek meglehet�sen nehezen programozhat�k, a n�vekv� ig�nyekhez k�pest igen lass�ak voltak a mechanikus jelfog�k kapcsol�si sebess�ge miatt. A MARK-II-nek k�t sz�m �sszead�s�hoz 0.5, szorz�s�hoz 6, oszt�s�hoz 15 m�sodperc kellett.

Norbert Wienet (1894-1964) amerikai matematikus 1940-ben a korszer� sz�m�t�g�pek sz�m�ra a k�vetkez� k�v�nalmakat szabta meg:

1. A sz�m�t�g�p aritmetikai egys�ge numerikus legyen.
2. A mechanikus �s elektromos kapcsol�kat fel kell v�ltani elektroncs�vekkel.
3. Az �sszead�s �s a szorz�s elv�gz�s�re a 2-es sz�mrendszert kell alkalmazni.
4. A m�veletsort a g�p emberi beavatkoz�s n�lk�l, automatikusan hajtsa v�gre, a k�zbens� logikai d�nt�seket is �n�ll�an hozva.
5. Legyen lehet�s�g az adatok t�rol�s�ra, k�nny� el�h�v�s�ra �s t�rl�s�re.

Gyakorlatilag ugyanezen k�v�nalmakat fogalmazta meg Kalm�r L�szl� (1905-1976) is Alan Mathison Turing (1912-1954) volt az, aki az 1930-as �vekben els�k�nt megadta a program �s a programozhat� sz�m�t�g�p modellj�t, az �n. Turing-g�pet. Ezt vizsg�lva bebizony�totta, hogy l�tezik olyan programoz�si feladat, amely nem oldhat� meg: 1937-ben megmutatta, hogy kiz�r�lag rekurz�v f�ggv�nyek programozhat�k, de azok mindig. Ennek egy egyszer�bb bizony�t�s�t Kalm�r L�szl� is megadta 1943-ban. Matematikai munk�ss�ga mellett foglalkozott a kibernetik�val is, t�bbek k�z�tt megalkotta a Kalm�r-g�pet, ami, mint k�s�bb kider�lt ekvivalens volt a Turing-g�ppel.

Elektronikus eszk�z�k

A Wiener-elvek megval�sul�s�t nagyon s�rgette a m�sodik vil�gh�bor� miatt rohamosan fejl�d� hadiipar. A l�ved�kek r�pp�lyasz�m�t�s�ra �p�tett�k meg 1943 �s ’46 k�z�tt az els� tiszt�n elektronikus sz�m�t�g�pet kezdetben Aberdeenben, majd Philadelphi�ban, a Pennsylvania Egyetemen. A g�p neve ENIAC, azaz Electronic Numerical Integrator and Calculator. Megalkot�i J. P Eckert, J. W. Mauchly �s H. H Goldstine.

A g�pben 17468 elektroncs�, 10000 kondenz�tor, 70000 ellen�ll�s, 4100 rel� helyezkedik el 40 szerelv�nyfalon, �sszt�rfogata 85 k�bm�ter volt. Az elektroncs�vek r�vid, 2000-3000 �r�s �lettartama miatt a g�p megb�zhat�an 3-5 napig m�k�d�tt, mialatt 150-175 kWh energi�t fogyasztott. Elhelyez�s�hez egy 30 m-n�l hosszabb terem kellett, s 30 tonn�t nyomott. 10es sz�mrendszerben sz�molt 10 tizedes pontoss�ggal. K�t sz�m �sszead�s�t vagy kivon�s�t 0, 0002, a szorz�s�t 0, 0023 m�sodperc alatt v�gezte el. Mem�ri�j�ban 20 darab 10 jegy� sz�mot t�rolhatott, programoz�s�t egy huzalos dugaszol� t�bla tette lehet�v�. A g�p 1955-ig m�k�d�tt, akkor m�zeumba ker�lt.

Az ENIAC meg�p�t�s�t�l, az elektronikus m�k�d�s� sz�m�t�g�pek megjelen�s�vel kezdt�k el gener�ci�kba sorolni a sz�m�t�g�peket. Val�j�ban az els� gener�ci�s sz�m�t�g�pek k�z�tt nem is az ENIAC a legels�. A Turin elvei alapj�n Angli�ban meg�p�tett titkos katonai k�dfejt� g�p, a Colossus volt az els�, de a h�bor� ut�n is katonai c�lokat szolg�lt, �gy sok�ig, 1975-ig titokban maradt l�tez�se.

Ugyancsak h�res a m�k�d�s�t 1949-ben elkezd� EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer), amely az els� bels� programvez�rl�s�, elektronikus digit�lis, univerz�lis sz�m�t�g�p. E g�p elvi alapjait Neumann J�nos (1903-1957) dolgozta ki. A mai napig is ezen elvek alapj�n �p�lnek fel sz�m�t�g�peink. Neumann 1946-ban �rta le az ENIAC �p�t�si tapasztalatai alapj�n kidolgozott n�gy elv�t, amelyek r�viden a k�vetkez�k:

1. A sz�m�t�g�p legyen teljesen elektronikus, k�l�n vez�rl� �s v�grehajt� egys�ggel rendelkezzen.
2. Kettes sz�mrendszert haszn�ljon.
3. Az adatok �s a programok ugyanabban a bels� t�rban, a mem�ri�ban legyenek.
4. A sz�m�t�g�p legyen univerz�lis Turing-g�p.

Az igazi �jdons�g a t�rolt program volt, de Neumannt�l sz�rmazik az el�jeljel�l�s �s a lebeg�pontos �r�sm�d is. Az els�, sorozatban gy�rtott sz�m�t�g�p az 1951-ben elk�sz�lt UNIVAC (Universal Automatic Computer) volt. A vil�gon ekkor hat sz�m�t�g�p �zemelt. A programoz�s ekkor vagy huzalos kialak�t�s, vagy a g�p m�k�d�s�hez k�zel �ll� �n. assembly nyelven t�rt�nt, amely abban t�rt el a g�pi nyelvt�l, hogy m�r nem sz�mokat, hanem a funkci�ra utal� bet�csoportokat haszn�ltak a program le�r�s�ban.

Az 1948-ban feltal�lt tranzisztort csak 1958-ban �p�tett�k be kapcsol�elemk�nt a r�vid �lettartam� elektroncs� helyett �s ekkor alkalmazt�k a ferritgy�r�s t�rat mem�riak�nt. Ett�l kezdve sz�m�tjuk a m�sodik gener�ci� megjelen�s�t. A h�tt�rt�r szerep�t a m�gnesszalag, majd a merev hordoz�j� m�gneslemez veszi �t. Megjelentek a magasabb szint� programoz�si nyelvek alapjai, els�k�nt a FORTRAN (FORmula TRANslation), jelk�pes, �ltal�nosan haszn�lt formaliz�lt nyelv. Az �j elemekkel lehet�s�g ny�lott a miniat�riz�l�sra. Ezek a g�pek az 50000-100000 m�velet/m�sodperc sebess�get �rtek el, t�rfogatuk 1 k�bm�ter al� cs�kkent.

A harmadik gener�ci�s sz�m�t�g�pek az 1965-ben feltal�lt integr�lt �ramk�r�k alkalmaz�s�val jelentek meg. Els�k�nt a 16, majd a 64 bit t�rol�s�ra k�pes mem�ria jelent meg, ezekben n�h�ny ezer tranzisztornak megfelel� �ramk�ri elem ker�lt kialak�t�sra egyetlen lapk�n. Ilyen elemeket tartalmaz� g�pek el�rt�k az 1 milli� m�velet m�sodpercenk�nti sebess�get. Megjelent az IBM 360, majd a 370 sorozat, amely sok tekintetben szabv�nyad� lett. A KGST keret�n bel�l gy�rtott ESZR g�pcsal�d (R10-R55) tagjai teljesen hasonl�an �p�ltek fel.

A negyedik gener�ci�s sz�m�t�g�peket a magasabb fok� integr�lts�g mellett az egy szil�rd testben megval�sult teljes m�k�d�si egys�g jellemzi. A ,,rossz nyelvek” szerint az Intel c�g �ltal 1971-ben kifejlesztett els�, Intel 4004 jelz�s� mikroprocesszora egy nagyobb t�rol�kapacit�s� mem�ria ir�ny�ba foly� fejleszt�s mell�kterm�kek�nt j�tt l�tre. Ez a 4 bites mikroprocesszor ind�totta el a mai, t�megm�retekben gy�rtott sz�m�t�g�pek fejleszt�s�t.

1968-ban Niklaus Wirth elk�sz�tett egy �j, magas szint� programoz�si nyelv terveit, mely f�leg a negyedik gener�ci�s sz�m�t�g�peken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. 1971-ben Seymour Papert a m�r �t �ve kifejlesztett LOGO nyelvet kieg�sz�ti a pedag�giai szempontb�l nagyon �rdekes tekn�c grafik�val.

A k�vetkez� sz�m�t�g�p-gener�ci� megjelen�se val�sz�n�leg nem csak tov�bbi technikai �jdons�goknak lesz k�sz�nhet�. Az elj�r�s-orient�lt programoz�si nyelvek helyett a probl�maorient�lt nyelvek kezdenek elterjedni. Erre egy kezdeti �llapotban l�v� k�s�rlet a Franciaorsz�gban megsz�letett PROLOG programoz�si nyelv. Ezek a nyelvek jobban t�mogatj�k a Neumann-elvt�l elt�r�, p�rhuzamos vagy asszociat�v m�k�d�s� processzorokat. M�sik elk�pzelhet� fejl�d�si ir�ny a biotechnika eredm�nyei alapj�n a feh�rje alap� sz�m�t�g�p alkatr�szek megjelen�se is.

Az les� igazi �tt�r�s Leon O. Chua �s Roska S�ndor nev�hez f�z�dik, akik 1993-ban jelentett�k be egy forradalmian �j sz�m�t�g�p feldolgoz�si egys�g�nek kifejleszt�s�t. Az elv l�nyege az, hogy folytonosan, anal�g m�k�d� kicsi sz�m�t�g�pek ezreit m�k�d� processzorral. A kezdetben t�rolt program� t�mbsz�m�t�g�p 1996-ban programozgat�v� v�lt. A CNN, azaz cellul�ris neutr�lis h�l�zat, amely szak�t a hagyom�nyos Neumann-elvvel, egy chipen be�l k�zel t�zezer kis feldolgoz� egys�g egy�ttes munk�j�val, m�sodpercenk�nt egy trilli� m�velet elv�gz�s�vel oldja meg a feladatokat. Ez a sebess�ge t�bb, mint sz�zszorosa a Neumann-elven m�k�d� processzorok�nak, gy�rt�si k�lts�ge viszont nagy sz�ri�ban nagys�grendben azonos azzal. Az els� bemutatott alkalmaz�sa a bionikus szem amely a k�pfeldolgoz�s �s alakfelismer�s ter�let�n m�ris �ri�si v�ltoz�sokat id�zett el�.