--------------------------------------------------------------

Wass Albert:

�bredj magyar!

Nemzetemet d�lta m�r tat�r,
har�csolta t�r�k,
uralkodott f�l�tte osztr�k,
lopta ol�h, rabolta cseh.
Minden szomsz�dja irigyelte m�gis,
mert keserû sorsa
istenf�lõ nemzett� kov�csolta.
Becs�let, tisztess�g, emberszeretet
p�ldak�pe volt egy c�da
Eur�pa k�zep�n!
Miv� lett most?
Kolduss� v�lt felszabadult hon�ban,
z�ll�tt idegen eszm�k napsz�mosa!
Megtagadva dicsõ õseit,
idegen rongyokba �lt�zve
�rulja mag�t minden utcasarkon
doll�r�rt, frank�rt, m�rk��rt,
amit idegen gazd�i odal�knek neki!
H�t magyar f�ld�n m�r nem maradt magyar
ki r�ncba szedn�
ezt az õsi port�n tobz�d�
sok-sz�z idegent?
�bredj magyar!
Termõf�lded m�soknak terem!
Gonosz ir�nyba sodor
ez a megveszekedett �j t�rt�nelem!

----------------------------------------------------------

1920. j�nius 4. Magyarorsz�g t�rt�nelm�nek legnagyobb trag�di�ja, a vil�g t�rt�nelme sz�gyeneinek az egyik legnagyobbika.

A tat�rd�l�s, a t�r�kv�sz, a Habsburg-uralom nem tudott olyan k�rt okozni  ennek a csod�latos n�pnek, mint amit Trianon okozott.

Az eml�tett �s nem eml�tett, minket �rt trag�di�k valahol megmagyar�zhat�ak, Trianon nem. Hogy ott mi t�rt�nt �s mi�rt t�rt�nt, pontosan tudni nem lehet.

A v�geredm�ny: megb�ntettek egy olyan n�pet, amely az �sszes k�z�tt a leg�rtatlanabb volt. Olyan b�ntet�st szabtak ki, amelyet sem el�tte, sem ut�na nem alkalmaztak ilyen m�rt�kben, sz�tszedt�k az orsz�got, ter�leteinek nagy r�sz�t olyan n�pek kapt�k meg, mint a k�p�nyeg-forgat� Rom�nia.

Az �gy el�zm�nyeihez tartozik a Honfoglal�s-kori Magyarorsz�g, mert itt ismeretlen fogalom volt az al�-f�l� rendelts�g. Az akkori, h�b�ri Eur�p�nak ez nem tetszett �s - az � szemsz�g�kb�l n�zve, �rthet� m�don - ezt mindenk�ppen el akarta puszt�tani. A j� p�lda ragad�s �s senkinek sem hi�nyzott a szolg�k l�zad�sa, akik ugyanilyen jogokat pr�b�ltak maguknak kiv�vni.

I. Istv�n megnyitotta az orsz�g hat�rait a nemzetis�gek el�tt, mert �gy �rezte, hogy ez adja a nemzet erej�t. J�ttek h�t sz�pen a k�l�nb�z� n�ci�k, csak a testv�r n�pek nem j�hettek, mert az egyh�z �ket „pog�nynak” min�s�tette. I. Istv�n ad�mentess�get adott az idegen n�peknek, mik�zben a magyarokat j�l megad�ztatta. K�rem, ha �rz�ki csal�d�st �reznek �s hirtelen azt hiszik, hogy a mostani id�kr�l �rok, lesz�gezem: nem! I. Istv�n idej�r�l van sz�.

1241-ben tragikus esem�nyek t�rt�ntek. A tat�rok meg akart�k h�d�tani Eur�p�t �s ehhez IV. B�la seg�ts�g�t k�rt�k, magyarul sz�vets�get aj�nlottak, mint testv�r n�pnek.

IV. B�la ezt visszautas�totta, a v�geredm�ny ismert. 1241.  Muhi puszta. A Magyar n�p egyik legnagyobb trag�di�ja. A sz�vets�g helyett v�dt�k Eur�p�t.

1526-ban ez a felh�gult, de m�g mindig csod�s n�p nem engedte a t�r�k�ket �tvonulni az orsz�gon, pedig �k csak ezt k�rt�k. Nem. Mi v�dt�k nyugatot. A t�r�k�k h�bor�ja nem ellen�nk, hanem a Habsburgok ellen ir�nyult.

Ha elfogadjuk a szabad �tvonul�st , nincs 150 �ves t�r�k uralom �s nincs t�bbsz�z �ves Habsburg elnyom�s. Igaz�n h�l�sak voltak a Habsburgok. Mi is nekik, mert a jelen id�kben is vil�gszt�rokk�nt kezelj�k �ket, mintha a legnagyobb j�t tett�k volna vel�nk.

�rdekes n�p vagyunk, az biztos.

Persze a betelep�t�s I. Istv�n hal�la ut�n sem sz�nt meg �s tartott 1920-ig, s�t tart m�g az�ta is. Amint l�thatjuk, vend�gszeret�ek is vagyunk.

Ezek a vend�gek anyaorsz�gi seg�ts�ggel a legk�l�nb�z�bb hazugs�gokat terjesztett�k r�lunk, a nacionalista, soviniszta jelz� ezek k�z�l az �len j�rt. A r�galmaz�si hadj�rat ellen sem a Habsburgok, sem a „magyar” kir�ly nem l�pett fel.

1920-ban Ausztria egy 900 �ves egyezm�nyt szegett meg mikor az �rs�get /jelenleg Burgerland/ mag�nak k�vetelte. I. Istv�n feles�ge a n�met - r�mai cs�sz�r l�nya, Giesel, �gy szerepel az okm�nyokban, mint kezess�g, biztos�t�k, annak a biztos�t�ka, hogy cser�be a b�csi medenc��rt a n�metek ellen�nk soha, semmilyen ter�leti k�vetel�ssel nem l�pnek fel. Ausztria ezt az egyezm�nyt szegte meg, amikor sz�vets�gese ellen fordult ezzel a ter�leti k�vetel�ssel.

De h�t ez csak egy csepp a tengerben, mert a ter�leti k�vetel�sek nagyobb r�sze nem f�gg �ssze az osztr�kokkal. 

Mi vezetett h�t Trianonhoz? 

Nagy-Magyarorsz�got szoros gy�r�be fogta a lengyel, cseh, morva, osztr�k, n�met, d�lszl�v n�pek �z�ne. A magyar ter�let kett�osztja a szl�vokat �s megakad�lyozza egy egys�ges �s hatalmas birodalomm� v�l�s�t. Ez�rt h�t a nagy gy�l�let.

Azt�n Trianonn�l megalakul Csehszlov�kia de a t�tok �s csehek k�z�tti hatalmas ellent�tet soha nem siker�l megoldani, hi�ba k�ti �ssze �ket a p�nszl�vizmus eszm�je.

A v�geredm�nyt tudjuk, 1992-ben sz�tesett az eg�sz, a t�bbi, k�nyszerrel �sszeboron�lt orsz�ggal egy�tt, mint pld. Jugoszl�via.

A cseheknek �ri�si szerep�k volt a Trianoni trag�di�ban, mert  Masaryk  �s Benes n�lk�l tal�n ez soha nem t�rt�nt volna meg. Masaryk egyetemi, Benes pedig gimn�ziumi tan�r volt. Kramal Karel, elismert cseh politikus szerint: „Benes olyan eszk�z�ket haszn�l a politik�ban, amelyeket minden erk�lcs�s ember a leg�lesebben elutas�t.”

Politik�juk l�nyege az volt, hogy a k�z�p-eur�pai n�peket egyes�teni kell, cseh vezet�ssel. Ebben az egyes�lt k�z�p-Eur�p�ban Magyarorsz�g nem l�tezik...

Ki d�nt�tt Trianonban ? - ez a legfog�sabb k�rd�s. Mi�rt t�rt�k el a legnagyobb hazugs�gokat is, szemrebben�s n�lk�l? Mi�rt v�ltoztatta meg Wilson eln�k k�t �vvel kor�bban tett kijelent�seit, melynek l�nyege, hogy a h�bor�nak nincsenek gy�ztesei �s vesztesei �s a hovatartoz�st n�pszavaz�ssal kell eld�nteni.

Mi�rt nem fogadt�k el 1917-ben az Osztr�k-Magyar Monarchia uralkod�j�nak k�l�nb�ke aj�nlat�t? Nem volt szabad elfogadni? Lehet, hogy a v�gs� c�l mag�nak a Monarchi�nak a felsz�mol�sa volt?

Nem hiszem. Ha valaki olvasott az Illumin�tusokr�l, akkor egy�rtelm�v� v�lik, hogy az � c�ljuk minden esetben a h�bor�  /h�bor�k/ elh�z�d�sa volt �s az a mai napig is �gy van. / Vet�s f�zetek 1. 1995 janu�r. Az Illumin�tusokr�l sz�l� eredeti m�vet a Christian Defense League - Kereszt�ny V�dekez�si Liga adta ki. C�m�k: P.O.Box 449. Arabi,LA 70032 USA./ Tekintve, hogy megalakul�suk �ta nem titkolt c�ljuk  egy vil�gkorm�ny megteremt�se, ennek �rdek�ben semmit�l sem riadnak vissza. P�nz�gyi h�tter�k  biztos�tott, hiszen a Rothschild H�z �ll m�g�tt�k �s az �ldozatok nagys�ga �s sz�ma nem sz�m�t. �k p�nzelt�k �s szervezt�k meg a Francia forradalmat. �rdek�k volt, hogy mozg�sban tarts�k a gyarmati h�bor�kat, hogy ezek gyeng�ts�k a Brit Birodalmat.

1789-re, az Illumin�tus-rend megszervez�je, Adam  Weisshaupt /neve alapj�n a sz�rmaz�s�t nem neh�z kital�lni /  megparancsolta, hogy  szervezz�k meg a francia forradalmat is.  Ezt m�g az sem akad�lyozta meg, hogy   1784-ben egy Zwack nev� n�met �r� kiadott egy k�nyvet az Illumin�tusokr�l, melyben r�szletesen le�rta a forradalom kirobbantat�s�nak a terv�t �s azt fut�rral elk�ldte a francia illumin�tusok f�n�k�nek, Robespierre-nek, akit Weisshaupt a forradalom t�z�nek a sz�t�s�val b�zott meg.

A fut�rt, aki a k�nyvet vitte, vill�mcsap�s �rte, amikor P�rizs fel� v�gtatott. A rend�rs�g megtal�lta n�la a felforgat� jelleg� �r�st �s azt �tadta a hat�s�goknak. Az anyag tanulm�nyoz�sa ut�n a rend�rs�g parancsba kapta, hogy tartsanak h�zkutat�sokat Weisshaupt �jonnan szervezett Grand Orient p�holyainak hivatalaiban �s a tagok lak�sain. Itt �jabb bizony�t�kok ker�ltek el�, melyek l�nyege a h�bor�k �s forradalmak l�trehoz�sa, a vil�gkorm�ny megalak�t�s��rt �s ennek feje maga Rothschild lenne.

1785-ben a bavariai korm�ny betiltatta az �sszes Grand Orient p�holy hivatal�t, az illumin�tusok m�k�d�s�t �s 1786-ban k�zz�tett�k az �sszeesk�v�s terv�t: „Az Illumin�tus Rend �s a szekta eredeti �r�sai” c�mmel. Ezt megk�ldt�k az Eur�pai korm�nyoknak �s a vall�si vezet�knek, de a Rothschildok hatalma akkora volt, hogy senki sem vette ezt komolyan. Sajnos a helyzet a mai napig sem v�ltozott.

Ha a kommunista sz�t hallja valaki, mindenre gondol, csak arra nem ami val�j�ban t�rt�nt. Az 1850-es �vek elej�n egy Angli�b�l �rkezett illumin�tus , Right, New Yorkban arr�l besz�lt, hogy a nihilist�kat, ateist�kat �s m�s felforgat� csoportokat egy k�z�s t�borba fogj�k szervezni, akiket majd kommunist�kk�nt fog megismerni a vil�g!!!

Marx �s Engels az illumin�tusok p�nz�b�l meg�rt�k  „A t�k�”-t �s a Kommunista Ki�ltv�nyt az angliai Sohoban.  A kommunizmus nem ideol�giai alapon szervez�d�tt, hanem az illumin�tusok megrendel�s�re, f�lelemkelt�sre.

Id�k�zben  Karl Ritter n�met egyetemi professzorral meg�ratt�k az „Antit�zis”-t. �gy gondolt�k, hogy az egym�ssal ellent�tes ideol�gia az embereket k�t t�borba osztja, akik majd egym�ssal harcolva �nmagukat semmis�tik meg. Karl Ritter munk�j�t - annak hal�la ut�n - Nietzsche folytatta, amelyb�l kifejl�d�tt a fasizmus �s k�s�bb a n�cizmus.

A folytat�s nyilv�n mindenkinek ismer�s, az els� �s m�sodik vil�gh�bor�.

A Franciaorsz�gban t�rt�nt fut�rbaleset ut�n term�szetesen k�nytelenek voltak az Illumin�tusok egy kicsit �vatosabb� v�lni �s �jabb neveket kital�lva folytatt�k tev�kenys�g�ket. Az egyik ilyen sz�rny a szabadk�m�ves p�holy lett. Az illumin�tusok egy�rtelm�en kereszt�ny-ellenesek voltak, ugyanez nem mondhat� el �ltal�noss�gban a szabadk�m�vesekr�l, de egyes �gair�l viszont igen. Ezekbe az �gakba t�m�r�ltek a szabadk�m�vesek.

1859 �s 1871 k�z�tt az illumin�tusok akkori vezet�je Albert Pike kidolgozott egy katonai tervet h�rom vil�gh�bor�r�l, forradalmakr�l, mert meg volt arr�l gy�z�dve, hogy ez k�zelebb viszi az illumin�tusokat v�gs� c�ljuk el�r�s�hez, az „ egy vil�gkorm�nyhoz”.

A k�rty�t nagyon j�l kevert�k, mert l�tsz�lag �ssze nem f�gg� esem�nyek, mint pld. Ferenc Ferdin�nd meggyilkol�sa, ki tudott kirobbantani egy vil�gh�bor�t.

Semmi m�s nem kell hozz�, csak a kommunizmus, n�cizmus, cionizmus eszmeis�ge, melyek �nmagukban is mind zavarkelt�ek �s �gy t�pl�lj�k a h�bor�kat, forradalmakat, mint az anyatej.

Az els� vil�gh�bor� c�lja a c�rizmus elpuszt�t�sa volt Oroszorsz�gban. Amennyiben itt a kommunizmus gy�z, azt fel lehet haszn�lni a t�bbi korm�ny megd�nt�s�re. A kommunizmus viszont ragyog� alkalom  a kereszt�nys�g felsz�mol�s�hoz.

H�t �gy �rkezt�nk el Trianonhoz.

Az le�rtak f�ggv�ny�ben m�r nem is olyan neh�z egy kicsit kombin�lni, hogy r�j�hess�nk arra, mi�rt is v�ltozott meg Wilson eln�k v�lem�nye 2 �v alatt.

Amikor az Amerikai Egyes�lt �llamok bel�pett az I. Vil�gh�bor�ba, annak r�gt�n v�ge is lett, hiszen a m�r eml�tett �g�retek szerint nincs gy�ztes �s vesztes, n�pszavaz�son kell eld�nteni a hovatartoz�st.

Ehhez k�pest n�pszavaz�st soha nem tartottak, a legszemenszedettebb hazugs�gokat is szemrebben�s n�lk�l hallgatt�k. Ezut�n m�r nem sz�m�tott semmi, hi�ba tette k�zz� elk�pzel�seit kor�bban Wilson eln�k 14 pontban. 

A legnagyobb hazudoz� Bratianu volt, aki a N�gyek Tan�csa el�tt olyanokat mondott, amit val�sz�n�leg � sem hitt el. De a t�rt�net itt m�r eg�sz m�sr�l sz�lt.

1918. november 3-�n a t�zsz�net megk�ttetett Weber t�bornok /monarchia/ �s Diaz t�bornok /Sz�vets�gesek/ al��r�s�val �s ez Magyarorsz�g r�sz�r�l a h�bor� befejez�s�t jelentette.

A t�zsz�net ut�n a szerb hadsereg megsz�llta a Szer�ms�get, a cseh katonas�g pedig sz�mos felvid�ki Magyar v�rost foglalt el. December 17-�n a rom�nok enged�lyt kaptak az Antant-t�l, hogy a demark�ci�s vonalat �szak  fel� �tl�phess�k.  A K�rolyi- korm�ny hi�ba tiltakozott. Ennyit �rt egy t�zsz�neti egyezm�ny. 

Maga Trianon pedig a le�rtak szellem�ben tal�n m�r nem is akkora tal�ny.

Wilson eln�k szabadk�m�ves volt �s nyilv�n fontosabb volt al�vetnie mag�t a Szabadk�m�ves Kongresszus hat�rozatainak, mint ki�llnia elvei mellett. 

Ha az illumin�tusok m�k�d�s�t n�zz�k, akkor Trianon t�rv�nyszer� volt.

Nemcsak a Magyar N�p, hanem Isten ellen is egy olyan b�ntettet  vittek v�ghez, amelyik megtorlatlanul nem maradhat. / Nem visszav�g�sra, er�szakra gondolok!/

Isteni seg�ts�g n�lk�l ezt ma m�r helyrehozni lehetetlen. 

De h�t a c�ljuk is ez volt. Am�g ez az �llapot fenn�ll, nem lesz igazi b�ke a sz�vekben.

A bitorl�k nagyon j�l tudj�k, mit k�vettek el, a f�lelem mindig ott �l a sz�v�kben.

Nem v�letlen, hogy az�ta is minden minisztereln�k�nk kijelentette, hogy tiszteletben tartja a hat�rok s�rthetetlens�g�t. Mindig nyugtatni kell azokat , akik elrabolt�k f�ldjeinket, megnyomor�tott�k n�p�nket, szolgas�gba tasz�tott�k, lass� k�nhal�lra �t�lt�k.

�s term�szetesen azokat is, akik ennek l�trej�tt�ben d�nt� szerepet v�llaltak.

Ezek ut�n �rthet�, hogy mi�rt van olyan csend e t�m�ban. A Holocaustot naponta emlegetj�k, naponta hivatkozunk r�, de Trianonr�l m�lys�ges csend van. Azok, akik a f�szerepet j�tszott�k, hallgatnak, mintha a legm�lyebb igazs�g vez�relte volna �ket a d�nt�s meghozatal�ban. Biztos vagyok abban, hogy Amerik�ban a legsz�lesebb n�pt�megeknek halv�ny elk�pzel�s�k sincs Trianonr�l �s Wilson eln�knek abban j�tszott szerep�r�l. �vatosan fogalmazva, az amerikai n�p nem tartozik a kedvenceim k�z�, de v�gigolvasva az illumin�tusok tev�kenys�g�t, a nagy n�pt�megek k�zelebb ker�ltek a sz�vemhez, mert �k is csak �ldozatok.

A p�nz - hatalom. Akinek a kez�ben van, az a vil�g ura lehet, ha �gyesen csin�lja.

A t�rt�nelem ismert. Az I. Vil�ghabor�t k�vette a m�sodik, a vil�g az�ta is forrong.

De h�t ez a c�l. Az ENSZ megalakult, a sz�lak kezdenek rendez�dni. A vil�gkorm�ny ide�ja el�rhet� k�zels�gbe ker�lt. M�g sz�tani kell az ellent�teket, �lland� forrong�sban tartani a vil�got �s a terv megval�sul - ha hagyjuk.

Ez az anyag - melyb�l az Illumin�tus Rend tev�kenys�g�t  feldolgoztam - 1995 janu�rj�ban jelent meg. Az�ta t�rt�nt egy olyan dolog, amelyik nemcsak Amerik�t, de vil�got is megrend�tette. 2001. szeptember 11-e, az ikertornyok, a Vil�gkereskedelmi K�zpont elleni terrort�mad�s. Jelenleg, mik�zben ezeket a sorokat �rom - a vil�g tiltakoz�sa ellen�re - k�zel ker�lt�nk az Irak elleni t�mad�shoz.

K�rem gondolj�k v�gig, hogy a le�rtak alapj�n mi lehet a mozgat�-rug�.

V�gezet�l tiszt�znunk kell, hogy mi v�rhat� Trianonnal kapcsolatban. A napokban n�ztem a TV-t /2003. febru�rja van/ �s l�ttam egy m�sort, amelyben a volt MDF korm�ny minisztereln�ke besz�lt. Trianonnal kapcsolatban azt mondta, hogy a b�keszerz�d�s fel�lvizsg�lata most nem id�szer�!!! 

H�t akkor mikor? - k�rdezem �n. Az elm�lt 82 �vben soha sem volt id�szer�, most sem az, akkor mikor? 5 �v m�lva, 10 �v m�lva?

Ha �gy �llunk hozz�, akkor l�ssuk be - sohasem!

Egyszer el kell kezdeni, mert ha nem, akkor t�nyleg azt kell mondani, hogy sohasem.

H�la Istennek, �gy �rz�kelem, hogy egyre nagyobb a t�bora azoknak, akik v�ltoztatni szeretn�nek. Ezt a gyal�zatot meg kell sz�ntetni �s ehhez, amint eml�tettem Isteni seg�ts�g kell. De ne felejts�k el, hogy a J� Isten csak akkor seg�t, ha mi a saj�t r�sz�nket hozz�tessz�k!

A rem�ny hal meg utolj�ra, szokt�k mondani.

Nostradamus j�slata ezzel kapcsolatban �gy hangzik: 

 /Nostradamus Hungaricus, 90.sz. j�slat./

...a nyolcvan �v letelt.

Semmi m�s dolgunk nincs, mint beteljes�teni a j�slatot.

Seg�ts magadon, az Isten is megseg�t!

Mindenkinek el kellene olvasni sorr�l-sorra mindazt, ami Trianonn�l t�rt�nt, mert meggy�z�d�sem, hogy mi, Magyarok sem ismerj�k pontosan az esem�nyeket, m�rpedig ma nemcsak az iskolai tananyagban olvashat�, leegyszer�s�tett, nesze semmi, fogd meg j�l �rhet� ut�l, hanem a teljes igazs�g!

---------------------------------------------