A nemzeti zászló
2006.03.11. 17:16
Erő...Hűség...Remény...
A Magyar Köztársaság zászlaja piros, fehér és zöld színű trikolor, mely három,vízszintesen futó egyenlő szélességű sávból áll.
Magyarország ezeréves történetében először 1848-1849-ben a Habsburg-ház elnyomásával szemben kitört magyar forradalom és szabadságharc mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát. Az addigi zászlók a szokásjog alapján formálódtak.
Egyes források szerint a IX. században a Kelet felol érkezo magyarok zászlói többnyire turulmadarat ábrázoltak. Késobbi ábrázolások az egymást követo magyar királyokat kettoskeresztes és vörös-fehér csíkozású zászlókkal mutatták. Az országalapító István király /uralkodott: 1001-1038/ után ez a gyakorlat évszázadokon keresztül fennmaradt.
Magyarország nemzeti színei /piros-fehér-zöld/ II. Mátyás király idején, 16l8-ban szerepeltek eloször együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerbol került a piros és a fehér mellé.
A trikolort a francia forradalom hozta divatba és tette meg a nemzeti lobogók alaptípusának. A magyar reformkor nemzedéke /1830-1840-es évek/ politikai gyulésein már tudatosan használta a piros-fehér-zöld színeket.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc elso sikereinek eredményeként "a nemzeti szín és az ország címere osi jogaiba visszaállíttatik!" A vörös az erot, a fehér a huséget, a zöld a reményt szimbolizálta. A királyság idején a királyi korona a magyar nemzeti zászló részét képezte.
1945 után a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer /Kossuth Lajos /1802-1894/ a XIX. század egyik legkiemelkedobb magyar politikusa, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vezéralakja. Emigrációban hunyt el./ került a zászlóra. Az 1949. évi Alkotmány e címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva - az úgynevezett népköztársasági címerrel váltotta fel.
|